Bevezetés

A bowl.hu az első amerikai focival foglalkozó híroldal volt Magyarországon. Az oldalt 2004-ben hozták létre a hozzátartozó fórummal együtt. A fórum azonban mára nem csak és kizárólag az amerikai fociról szól. Az évek során különböző „alcsoportok” alakultak ki az oldalon a reddithez hasonlatosan. Bár még mindig az amerikai foci rajongók közösségéhez való tartozás a meghatározó (jellemző a fórumnevek mellett egy kis logó, ami a támogatott csapaté), a fórumon zajló diskurzusnak része számos más sport, és egyéb témák is. Dolgozatomban ennek az önkényesen, szurkolók által teremtett platformnak a történetét és közösségét vizsgálom, és megkísérlem bemutatni, hogyan illeszkedik a Gehl által 2015-ben megfogalmazott Alternative Social Media definícióba, illetve, hogy milyen funkciót tölt be a felhasználók életében. Ehhez résztvevő megfigyelés alapján végeztem tartalomelemzést a fórum működéséről, illetve interjút készítettem a fórum adminisztrátorával, aki az egyik legrégebbi fórumozó, és a bowl.hu volt szerkesztőségi tagja.

Módszertan

A kutatás tartalomelemzés részét értelemszerűen a bowl.hu fórumon végeztem, aminek már hosszú ideje tagja vagyok, és amit most három hétig aktívan monitoroztam. Elsősorban a legnépszerűbb füleket (eredménykövetés, csapatfórum, egyéb) követem nyomon. A honlap adta lehetőségeket kihasználva készítettem egy excel adatbázist az összes regisztrált tagból, a statisztikai adatokat ennek segítségével nyertem ki. Néhány, kiemelkedően aktív felhasználónak megnéztem a profilját, ami tartalmazza a legkedveltebb, és a legutóbbi 10-10 hozzászólásukat. Megnéztem továbbá az egész fórum legkedveltebb hozzászólásait. Az interjúalanyomba is ennek hála „futottam bele”. Némi szerencsével, amikor a tartalomelemzéshez a fórum legkedveltebb posztjait néztem, szembejött velem Gábor posztja, amelyben a 2018-as változásokról tájékoztatja a fórumozókat. Félig strukturált interjút készítettem vele aminek a középpontjában a platform története, működése, és háttere állt, illetve ő, mint adminisztrátor és régi, oszlopos felhasználó meglátásai, lehetőségei, tapasztalatai. A tartalomelemzés, a felhasználói adatbázisból létrehozott táblázat, és a vele készült interjú segítségével végül levontam a következtetéseket.

Szakirodalmi áttekintés

Az alternatív média fogalma már a közösségi média előtt az 1900-as évek végén, 2000-es évek elején kezdett el nagyobb akadémiai figyelmet vonni magára. A kezdődő technológiai megújulások, és azok elterjedésének hatására már több társadalom és médiatudós is azon a véleményen volt, hogy átalakulás, de legalábbis bővülés történik és várható a médiaviszonyok tekintetében. Ezt indikálta az úgynevezett alternatív média (ezekben a kutatásokban elsősorban még papíralapú médiáról van szó) népszerűvé válása is (Atton, 2001). Chris Atton 2001-es cikkében összegyűjtötte a kor főbb definícióit, amellyel az alternatív/radikális médiát próbálták leírni. Ezek ugyan nem fedik egymást teljes mértékben, Atton segítségével levonhatók a főbb következtetések az alternatív médiával kapcsolatos elképzelésekről;

• Az alternatív médiának elsődleges célja nem a profittermelés, hanem az ötletek szabad folyása.
• Hozzáférés különösebb tréning vagy kimagasló tőke hiányában, is a klasszikus médiaintézményeken kívül
• Demokratikus/kollektivista termelési folyamat: „az olvasók a szerkesztők”

A 2000-es évek elején Atton által meghatározott alternatív média tehát nagyban épít közösségre, és egy olyan médiaviszonyt feltételez, amelyben a civilek is képesek gatekeeper szerepet betölteni. A fent említett feltételek néhány évvel később teljes mértékben kiteljesedni látszottak a közösségi média platformok létrejöttével. Azonban míg a könnyű hozzáférés, a demokratikus termelési folyamat, és a klasszikus médiaintézményen való kívül esés megvalósult, a megalakulásukat követően a nagy közösségi médiaplatformok (a Facebook vezetésével) a profitot helyezték a felhasználók elé. Ezen közösségi média platformok „alternatívsága” bár nem vitatható, hiszen nem illeszkednek a klasszikus médiakörnyezetbe, az új médiakörnyezeten belül nehezen nevezhetőek alternatívnak. Emellett érvel 2015-ös cikkében Robert W. Gehl, aki a kialakult hegemónia, a profitalapúság és a vállalati irányítás miatt Corporate Social Media (CSM), azaz Vállalati Közösségi Médiaként hivatkozik rájuk. Ebben a tanulmányában ezeket a CSM-eket veti össze különböző, eltérő működésielvű weboldalakkal, amelyeket Alternative Social Mediaként (ASM) definiál. Az ASM és a CSM közt húzódó talán legkardinálisabb különbség, hogy ahogy azt Atton is korábban kiemelte, az ASM nem profitorientált. Ez alatt azt kell érteni, hogy jellemzően nincsenek reklámok, a weboldal felépítése nem azt célozza, hogy minél több időt töltsön a felhasználó ott, hanem hogy minél praktikusabb legyen (Gehl, 2015). Gehl kiemeli azt is, hogy az ASM oldalakon jellemző, hogy a közösség építi az oldalt, akár visszajelzésekkel, akár explicit módon maguk is részt vesznek a programozásban. A harmadik fontos ASM sajátosság a felügyelethez való hozzáállás. Míg a CSM profitorientáltsága és személyre szabása gyakorlatilag megköveteli a felügyeletet, a folyamatos adatgyűjtést, és az azzal való kereskedést, az ASM kifejezett hangsúlyt fektet a felhasználóik adatainak megvédésére. Ezt egyrészt védett és -néhány esetben- folyamatosan helyet változtató szerverekkel, jellemzően pedig a teljes anonimitás lehetőségével érik el, ami beazonosíthatatlansággal jár. Végsősoron tehát az ASM tekinthető a legközelebbinek ahhoz, amit a 2000-es évek elején alternatív médiaként definiáltak, és aminek a megvalósítását a mára már CSM-mé váló közösségi média oldalak indították el.

Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a bowl.hu, bár nem minden aspektusában, egy ezek közül az ASM platformok közül, amelyeknek elsődleges szerepe a közösség kiszolgálása. Fontos szem előtt tartani, hogy itt egy mikroközösségről van szó, ami egy nagyon specifikus (a magyar amerikaifoci rajongók) csoportot tömörít. A sportszurkolók vizsgálatához pedig érdemes lehet egy külön megközelítést behozni.

A fórumról

Több kutatás számol be a sportszurkolók között általánosnak mondható fanatizmusról (Boyle, 2019; Lewis, Gantz, 2018; Lopez-Gonzalez et al., 2014) ami, bár a csapatok többezer kilométerekre játszanak tőlük, a magyar szurkolóbázisra is átterjedt. Ennek a fanatizmusnak roppant jellegzetes példája, hogy az egyén a csapattal identifikálja magát, a személyiségének részévé válik az, hogy a csapat támogatója. Ez a fajta azonosulás a bowl.hu-n is megfigyelhető a „csapatfórumok” fül alatt. A csapatok drukkerei rendszeresen hivatkoznak a csapataikra úgy, mintha ők maguk is a részeik lennének.

„Abból a 8 millióból megtartjuk a két G-t vagy Madubuike.” (Ravens fórum)

„Valójában nem különösebben érdekel, hogy kikaptunk a Ramstől, semmi tétje nem volt.” (49ers fórum)

Magyarországon ráadásul egy meglehetősen kicsi közösségről van szó. 2004 óta a fórumon a regisztráltak száma kishíján 6000 főre duzzadt. Ez nem sokkal kevesebb, mint a legtöbb taggal rendelkező amerikai focival foglalkozó magyar facebook csoportok közössége, azonban azok aktivitásra távolról sem közelíti meg a fórumét. Fontos továbbá megjegyezni, hogy amellett, hogy a Facebook az érdeklődési körök alapján is ajánlhat csoportokat így ezekre könnyebb rátalálni, a fórumhoz való csatlakozás külön regisztrációhoz kötött (míg a facebookon értelemszerűen a facebook profil megléte elegendő). Bár profil létrehozása (és a hozzászólás lehetősége) regisztrációköteles, a fórum olvasása nem az, így feltételezhető, hogy az évek során valójában a 6000-nél jóval többen látogatták és olvasták azt. Ezek függvényében az oldal adminisztrátora, Gábor^[1] nagyjából 200-300 főre teszi az aktív felhasználók, és ezer fölé az összes látogató számát. Ugyan ez nem tűnik soknak, az évek során az összes regisztrált felhasználó közül a legaktívabb 1% (az összes hozzászólónak a 2%-a) írta a hozzászólások 48%-át. A fórum jelenlegi felhasználóinak aktivitását az is mutatja, hogy bár a jelenlegi felhasználók 2/3-a a 2012 és 2015 közti 4 évben regisztrált, 2004 és 2018 között 14 év alatt másfél millió hozzászólás érkezett a fórumra (Gábor egy akkori posztja alapján), míg az elmúlt 5 évben ez a szám 1 millió környékén jár. Az összes hozzászólás (2,5 millió) nagyjából egy ötödét teszi ki az eredménykövetés, ami a legkommentáltabb al-csoport a fórumon. Ez koherens Gantzék eredményével, akik a hivatalos NFL csapatfórumok kutatása során azt találták, hogy egyre elterjedtebb a meccsnézés közbeni multitasking – a meccs az egyik képernyőn, az arról való diskurzusban való részvétel a másikon. Kutatásuk továbbá kimutatta, hogy meccs közben az interakciók sűrűbbek mint máskor, ugyanakkor erős érzelmi töltet is jellemzi őket (Lewis, Gantz, 2018). A bowl.hu fórum eredménykövető csoportjai alatt ugyanerre a konklúzióra juthatunk. A kommentek jelentős része néhány szavas, impulzív, csak a meccs nézésével együttesen értelmezhető.

„Helyes döntés” „Comb catch?” „húúúúú te jóóó ééég” (Green Bay Packers-Chicago Bears meccsfórum)

A közösség

A fórum közösségimédia jellegének, és közösségalkotó erejének megértéséhez fontos szempont, hogy milyen szerepet tölt be a fórum a felhasználók életében. Boyle (2019) a sportfórumok esetében három féle felhasználót különböztet meg. „Bandwagon fanokat”, akik elsősorban unaloműzésre és a csapattal kapcsolatos pozitív megerősítések miatt olvassák a fórumot. „Információvadászokat”, akiknek ezek a fórumok elsődleges források a csapattal kapcsolatos hírek terén, ezért ha nem tartják rá érdemesnek a fórumot akár el is hagyják. Illetve a „közeli követőket”, akik a fórumot szocializálódásra, személyes kapcsolatok kialakítására, az aktualitások kitárgyalására használják. A közeli követők az a csoport, amely aktívan használja  fórumot, és fontos számára annak közösségi értéke. A magyar fórumon is hasonló tendencia figyelhető meg. Míg a 200-300 aktív felhasználó közül a legtöbben a közeli követő kategóriába esnek, addig a maradék, Gábor által többszázra becsült regisztrálatlan olvasó a másik kettő valamelyikébe tartozik (hogy melyikbe azt sajnos nincs lehetőségem kutatni. A közeli követők számára, akárcsak Boyle kutatásában itt is kifejezetten fontos szerepet tölt be a fórum. Amikor 2018-ban a fórum betagozódott a fűzővel kifelé hírlap alá, számos kérdés merült fel azzal, kapcsolatban hogy ez hogy történjen. A visszajelzések alapján végül az oldal megmaradt eredeti formájában, és minden addigi aktivitásával.

„(…) az a közösség, aki itt összeállt, azt nem nagyon lehet mozgatni így egy az egyben, mert ők valahogy ragaszkodnak ehhez a felülethez is, ahhoz a közösséghez is, akik itt vannak, satöbbi, satöbbi, satöbbi.” (Gábor, a fórum adminisztrátora)

A fórumnak tehát a pár száz közeli követő számára jóval több jelentése van, mint a meccsek kibeszélése, vagy a vélemények, statisztikák, elemzések megosztása.

2010-ben, amikor elkezdett egyre nagyobb érdeklődésnek örvendeni a fórum, (ekkor volt először 200 fölött az évben regisztráltak száma) létrehozták az általános NFL-el kapcsolatos néhány téma mellett az „Egyéb témák” fület, és alatta olyan csoportokat mint a „politika”, a „soccer” vagy épp a „gyűlölködjünk” csoport. Ezek azóta is bűvülnek olyanokkal, mint a „COVID”, vagy az „USA és a világ” fülek. Az interjúból kiderül, hogy bár eleinte ezeknek a csoportoknak a létrehozásával a fő fórumok „tisztán tartása” volt a cél, amit Gábor a hollandiai coffeshopokhoz hasonlít (megadni a lehetőséget, hogy könnyebb legyen kontrollálni), mára az „Egyéb témák” alatti kommentek az összes hozzászólás nagyjából egy ötödét teszik ki. Az, hogy egy az NFL köré rendeződő közösség egyre több és diverzebb témáról folytat diskurzust közösségen belül elég erős jelzője annak, hogy valóban egy alternatív közösségi média platformmá kezdett el válni a fórum. Ami ebben a kategóriában is sajátossá teszi a bowl.hu-t, az pont az az automatikus tag-szelekció, amit az oldal sportfórum mivolta von maga után. Gábor erről így nyilatkozik:

„Ez egy jó szűrő szerintem. Nem megbántva a nemzeti sportot, de hogy ott azért viszonylag méltatlan színvonalú beszélgetések szoktak zajlani egy-egy cikk alatt. Nálunk ilyen ritkán fordul elő, hogy ide valaki csak azért jöjjön, hogy szidja akármelyik csapatot, vagy politikai pártot, csak a szidás miatt. Az amerikai foci azért az egy rétegsport még mindig, és az a réteg, aki ezt nézi és követi, az egy átlagnál magasabban kvalifikált réteg, azt gondolom.”

És valóban, a fórumon görgetve igen ritkán találkozni elharapódzott kommentháborúval, és Gábor szerint még ritkább az, amikor ezekbe moderátorként kell belenyúlni, és esetleg tiltani kell valakit.

„A vélemények jobban ütköznek a politika topikban. Szerintem az az egyik legkiélezettebb topik azért összességében az tény. De nagyon-nagyon ritkán megy egy bizonyos színvonal alá.”

Arra a kérdésre, hogy mi ez a színvonal elsősorban 3 pontot emel ki; a gyűlöletbeszéd, a túlzott személyeskedés, és a trollkodó, destruktív fórumhasználat. Ezekben az esetekben az adminisztrátorok felelőssége, hogy meghúzzák a határt a szólásszabadság és a potenciálisan bántó, romboló magatartások között. Gábor egy személyes konfliktusáról is beszámolt, aminek az emléke még mindig fellelhető a legkedveltebb posztjai alatt. Itt egy felhasználó amellett, hogy romboló magatartást tanusított egyértelműen feszültség szítás céljából kommentelt, és egy idő után végleg kitiltották a fórumról. Összességében azonban nagyon ritkák a tényleges konfliktusok.

„Olyan típusú konfliktus, ahol nagyon-nagyon rendet kell vágnunk, olyan évente, ha egy van, vagy két évente egy.”

Fontosnak tartom kiemelni, hogy mivel kvázi egy mikroközösségről van szó, a felhasználók gyakorlatilag, ha csak felhasználónévről is, de ismerik egymást. Egy olyan „ős-user” esetében, mint Gábor ez határozott előnyt jelent a moderálás során.

„Ebből is látszik a közösségnek, meg a hosszútávnak az előnye, tehát tudom, hogy például van olyan fórumozónk, aki havonta egyszer annyira berúg, hogy ilyen kontrollálatlanul anyáz mindenkit mindenhol, és akkor tudom, hogy őt aznapra le kell tiltani.”

Ez a magasabb színvonalú diskurzus egyébként összefüggésben lehet a sport sajátos kultúrájával. Ugyan az elmúlt időszakban egyre több incidensről számolnak be az NFL meccsek alatt (Florio, 2023), összességében ritka, hogy egész szurkolói tömegek csapjanak össze a különböző csapat-identitások miatt. Ezek jellemzően egyéni, néhány személy közti konfliktusok, míg például a labdarúgásban Magyarországon is igen nagy kultúrája van a csoportos „futballhuliganizmusnak”. Ráadásul ebben az esetben egy igen kicsi közösségről van szó, így még a rivális csapatok szurkolói is az esetek többségében sportszerűek egymással, és a sport iránti szenvedély, semmint a saját csapatért való rajongás van előtérben a fórumon.

Alternatív (közösségi) média

A bowl.hu csapata a 2000-es évek elején kvázi saját szórakoztatásra döntött a weblap, és az abba ágyazott fórum elindítása mellett. A szerkesztőség gyakorlatilag lelkes amatőrökből állt, akik az elsők közt kezdték el követni az amerikai focit az országban, és az volt az indíttatás, hogy az ekkor még csak angol nyelven elérhető híreket és elemzéseket a magyar közönség számára is elérhetővé tegyék. Az elérésük és az olvasottságuk a 2010-es évek elején járt a csúcson, ezt az is alátámasztja, hogy ekkoriban csatlakoztak a legtöbben a fórumhoz (2013-ban 1667-en). Az alternatív médiára sokszor jellemző amatőr szerkesztőség (Atton, 2001) azonban egyre kevesebb időt tudott a híroldal üzemeltetésére szánni polgári foglalkozásuk és családi életük miatt, a vérfrissítés pedig elmaradt. Így 2018-ban a bowl.hu megszűnt híroldalként működni, a fórum pedig beágyazódott a Fűzővel Kifelé! platformjára.

Profit

Az alternatív média definícióiban és Gehl ASM meghatározásában egyaránt fontos, hogy ez a fajta médium kizárja a profit orientált tevékenységet, elsősorban azáltal, hogy nem biztosít felületet reklámoknak az oldalán. A bowl.hu esetén sincs máshogy, és most már nem is célja a profitszerzés az adminisztrátoroknak. Amíg híroldalként működtek magasabb eléréssel, és egyre elismertebb szakmaisággal, volt időszak, amikor pár tízezer forintos bevételhez tudtak alkalmanként hozzáférni. Ezek is nagyobb orgánumokkal (Sport1, Nemzeti Sport) való együtt működésekből származtak, nem reklámokból, és arra voltak elegek, hogy ne saját zsebből keljen fizetni a domain névért, az oldal fejlesztését, stb. Részben ez volt az oka a Fűzővel Kifelé!-vel történő együttműködésnek is, ugyanis az oldal biztosítja a fórumnak a platformot, így amióta felhagytak az újságírói tevékenységgel nem kell anyagi erőforrásokat az oldalra fordítani. Gábor állítása szerint 2018 előtt az oldal nem hogy profitált volna, összességében inkább veszteséges volt anyagi szempontból. Kiemelendő azonban, hogy ebben az időszakban mint híroldal inkább az alternatív média, mintsem az ASM kategóriába voltak sorolhatók. Amennyiben elkülönítjük ilyen szempontból a híroldalt a fórumtól, akármennyire is voltak szerves részei egymásnak, a híroldal az alternatív médiának felelt meg, maga a fórum, pedig mai napig az ASM-nek profitorientáltság szempontjából.

Anonimitás

Gehl szerint az alternatív közösségi média egyik fő sajátossága az anonimitás. Ez a legtöbb ASM esetében azt takarja, hogy a moderátorok, domain tulajdonosok sem  férnek hozzá az email, vagy IP címekhez, és a felhasználó akármilyen néven regisztrálhat az oldalakra. Az interjú fényt derített arra, hogy ebből a szempontból a bowl.hu közössége egészen különleges. A regisztráltak túlnyomó többség valamilyen álnevet, „nick”-et (a nicknameből) használ, azonban ezek teljesen változóak a saját névből kreált rövidítésektől (Klaci79), a kisajátított tulajdonneveken át (r.baggio) a teljes fantázianevekig (Őszentsége Sobri Jóska). Gábor szerint ennek nincs specifikusabb oka azon kívül, hogy már akkor amikor ő belépett mindenki nickekkel volt beregisztrálva, és ez egyszerűen azt eredményezte, hogy az új tagok is így regisztráljanak. Bár az elején, mivel egy kis közösségről volt szó nem volt kifejezett relevanciája a nickeknek, a későbbiekben azért arra lehetőséget adtak, hogy legalább valamelyest elfedjék a valódi identitást. A fórum nyilvános felhasználói adatbázisában is csak ezek a felhasználónevek láthatóak, viszont az adminisztrátorok látják az email és IP címeket is. Ezeket azonban nem elemzik, nincs egy összesítés, nem követik nyomon a profilok tevékenységét. Ugyan ez még így sem teljesen illeszkedik az ASM felügyeletmentes világába, fontos kiemelni, hogy az oldal 2004-es alapításakor még bőven nem voltak olyan jelentősek az ilyen típusú aggodalmak, mint napjainkban. Ráadásul így az adminoknak van lehetősége arra, hogy azonosítsák például a bot támadásokat, vagy a trollokat, amikre volt már példa. Annak ellenére, hogy a fórumozók nagyrésze anonimitásba burkolózik, végsősoron ennek nincs különösebb jelentősége. Az évek során ugyanis az a párszáz aktív fórumozó egészen jól megismerte egymást.

„Nagyon sok mindenkiről tudjuk, hogy hol dolgozik, mivel foglalkozik. Tehát azért össze lehet rakni a csapat topikokból, az egyéb topikokból, a politikából, az innen, onnan, amonnan kvázi profilokat. Tehát, hogy én szerintem, aki régóta itt van, az egy egész komoly személyiségrajzot tudna adni egy pár száz userről egyébként, akik itt vannak.” (Gábor)

Ehhez kell hozzáfűzni, hogy a bowl.hu-é azon ritka esetek egyike, ahol az online közösség az offline térbe is átért. Bár mostanában kisebb az aktivitás, egy időben gyakoriak voltak a fórumtalálkozók, közös meccsnézések, vagy játékok. A közös szenvedélynek hála több ismeretség, és akár barátság született nem csak az online térben. Ha tehát az anonimitás nem is úgy valósul meg, mint más ASM-ek esetében, ez teljes mértékben a felhasználók döntése, hogy szorosabb, személyesebb kapcsolatokat alakíthassanak ki egymással. Alapvetően semmi nem kötelezi őket arra, hogy saját, hiteles profillal legyenek jelen az oldalon. A minimális felügyeleti rendszer pedig az oldal rendben, nem pedig a felhasználók szemmel tartását szolgálja.

A felhasználók fóruma

Gehl harmadik fő kritériuma, hogy gyakorlatilag a felhasználókra van szabva a felület, nagy beleszólásuk van annak alakításában. Ez a bowl.hu esetében talán a legtisztábban megvalósuló kritérium. Az adminisztrátorok a fórum első tagjai, akik a leginkább átlátják annak működését, dinamikáját és ennek megfelelően tudják meghozni az arculati vagy épp etikai döntéseket. Emellett van egy „oldalszervíz” fül a fórumon, ahová a felhasználók beírhatják az észrevételeiket. Mostanra ez a fül kissé elhalt, és ideiglenes szerverhibák bejelentésére használják leginkább. Korábban azonban, ahogy erre Gábor egy korábbi posztja is utal,  nagy figyelem volt fordítva ezekre a visszajelzésekre.

„Azon leszünk minden erőnkkel, hogy ezt megháláljuk és mindenki megtalálja az oldalon azt, ami miatt érdemes velünk lenni.”

Ugyan az adminisztrátoroknak nagyobb hatalma van a felhasználóknál, hiszen jogosultak kitiltani őket ideiglenesen és permanensen is a fórumról, az ilyen hatalmi viszonyok az ASM oldalakon is fent állnak, hiszen azoknak is megvannak az irányelvei. Ezen a fórumon ráadásul nem sűrű, hogy az adminisztrátorok beleszóljanak a szóváltásokba, amíg azok nem kezdenek elfajulni. Gábor erről azt gondolja, hogy jellemzően a tagok maguk között.

„ritkábban kell belenyúlnunk ebbe a sztoriba. Ugye nagyon régóta ismerik egymást a felhasználók, legalább online. Tehát van, amikor simán visszaszólnak hárman, és akkor utána nyugalom van”

Ami kicsit érzékenyebb kérdés az a csapatfórumok esete. Ezeket tapasztalataim és az interjú alapján a drukkerek nagy része egy safespaceként éli meg, ahol, ahogy Gantzék (2015) is megállapították a vereségeket és a győzelmeket is közösen lehet megélni.

„Te Eagles szurkolóként így élted még, én meg úgy, ahogy leírtam, amivel semmi gond (…) Viszont az, h idejössz a Giants fórumra, és elmagyarázod, h szerinted milyen szimpatikus a csapatotok, és itt vannak a tiszteletlen emberek, szerintem felesleges.” („Haba” felhasználó, Giants fórum)

Bár ebben az esetben végül nem volt szükséges külső moderálásra, az interjúból kiderült, hogy kellett már ideiglenes tiltást alkalmazni hasonló magatartás miatt.

Konklúzió

Dolgozatomban a bowl.hu NFL fórum szerepét vizsgáltam a felhasználók életében, és arra kerestem választ, hogy megfelel-e a fórum a Gehl által ismertetett alternatív közösségi médiának. Ugyan néhány pontban különbségeket véltem felfedezni, ezek elenyészőnek tetszenek azon tulajdonságok mellett, amelyek mentén a fórum ebbe a kategóriába sorolható. A felhasználó központúság, a non-profit működés, és a relatív anonimitás önmagukban megfelelő pontok emellett. Ehhez hozzá kell tenni a fórum valódi közösségépítő és összetartó erejét, illetve azt, hogy az „Egyéb témák” fülnek hála gyakorlatilag mindenki megtalálja a számára vonzó tartalmat. Mindezek függvényében azt gondolom kijelenthető, hogy bár eleinte egy amerikai foci fórumnak indult, mára ez már csak a rendezőelv, és a bowl.hu fórum struktúrát, dinamikát, és egyes sajátosságokat tekintve ma már sokkal inkább tekinthető egy Alternatív Közösségi Média oldalnak.

Felhasznált irodalom

López González, H., Guerrero Solé, F., & Larrea Estefanía, O. (2014). Community building in the digital age: Dynamics of online sports discussion. Communication & Society. 2014; 27 (3): 83-105.

Lewis, N., & Gantz, W. (2019). An online dimension of sports fanship: Fan activity on NFL team-sponsored websites. Journal of Global Sport Management, 4(3), 257-270. DOI: 10.1080/24704067.2018.1441739

Atton, C. (2001). Approaching alternative media: Theory and methodology. Napier University.

Boyle, K., Mower, J., Robinson, T., & Callahan, C. (2019). Virtual Tailgating: A Q-Methodology Analysis of Why Sports Fans Visit Online Sports Forums. Journal of Sports Media, 14(1), 137-154. DOI: 10.1353/jsm.2019.0007

Gehl, R. W. (2015). The case for alternative social media. Social Media+ Society, 1(2). DOI: 2056305115604338.

Florio, M. (2023, október 19). Brawls at SOFI Stadium are latest example of NFL teams not doing enough to protect paying customers. NBC Sports. https://www.nbcsports.com/nfl/profootballtalk/rumor-mill/news/brawls-at-sofi-stadium-are-latest-example-of-nfl-teams-not-doing-enough-to-protect-paying-customers

---

^[1] A válaszadó anonimitásának megőrzése érdekében a nevét megváltoztattam.