Facebook, Fake news, Kutatások, Online közösségek, Social Media, Szubkultúra

László Tamás: „Korszerűtlen korszellem” – A Zeitgeist Hungary Facebook-oldalon zajló kommunikáció elemzése 2. rész

László Tamás dolgozatát két cikkben közöljük. Az első részben olvasható bevezetést, kontextust és módszertant a második részben követi az elemzés eredményeinek ismertetése, valamint az összegzés.

Az elemzés eredményei
Tudásalapú önmeghatározás és ignorancia

Az első vizsgálandó dimenziót, kérdést úgy is újrafogalmazhatjuk, hogy az oldal szerkesztői és közönsége mennyiben tekinthetők hasonlónak a megfigyelhető kommunikáció alapján. Árnyaltabban: milyen átfedések és „interakciós hézagok” mutatkoznak az érdeklődési köröket tekintve. A leginkább adekvát megoldásnak az tűnik, hogyha megvizsgáljuk, hogy az összesített reakciógombok alapján legnagyobb és legcsekélyebb aktivitást generáló bejegyzések milyenek, illetve mennyiben térnek el egymástól, vannak-e szembeötlő eltérések a tekintetben, hogy milyen diskurzusokhoz kapcsolódnak.

A közönség által használt reakciógombok összesített számát tekintve a top 10 bejegyzés a következő:

  1. A NETFLIX bemutatja: A jegesmedvék élete [barnamedvékkel a képen – LT];
  2. Amikor a betonlépcső nem működik [de sor áll a mozgólépcső aljánál – LT];
  3. Felébredtnek lenni nem menő. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a beszélgetéseid 98%-át le kell butítanod minden nap, hogy ne tűnj őrültnek. „Emberek milliárdjai élik le az életüket öntudatlanul” – Mátrix [a képen rajzolt birkanyáj – LT];
  4. Minden kegyetlenség gyengeségből fakad – Seneca [Seneca halálát ábrázoló festmény – LT];
  5. Evolúció, mi? [LT: űrlények távcsővel kémlelik a Földet, párbeszéd: – Emlékszel, amikor pár millió éve nagyon berúgtunk ezen a bolygón, és totál részegen megdugtál egy majmot? – Igen, és? – Szerintem ne nézd meg…];
  6. Képregény, két epizóddal: politikus viszi a szavazóurnához a nyakában a választópolgárt, majd visszafelé a négykézláb haladó választó hátán ül a politikus [a szöveges kiegészítésen nevető hangulatjel – LT];
  7. Ha még nincs, menj el és szerezz magadnak egy konteós barátot – szükséged lesz rá, hogy megértsd, mi fog történni [„szükségünk van rád”, Kennedy arcképével, amint a néző felé mutat – LT];
  8. Amikor nézed a híreket, és látod, hogy egy újabb „elméleted” válik valóra… Azért kaptam 30 napos FB letiltást, mert ezt mondtam 3 hónappal ezelőtt! Pedig még a tényellenőrzők is elbírálták [Di Caprio egy filmbeli jelenete, amint vélhetően a TV-képernyőre mutat – LT];
  9. Képregény, négy epizóddal: egy hullócsillag [gondolja a dinoszaurusz – LT]; híres akarok lenni [kívánja becsukott szemmel – LT]; becsapódik az aszteroida; emberek nézik a kiállított dinoszaurusz-csontvázat [szöveges kiegészítés: beteljesült, nevető hangulatjellel – LT];
  10. „Gino majalis” YouTube-videó megosztva, szöveges kiegészítés a bejegyzésnél: A szeretet ünnepe… [nevetőfejes hangulatjellel – LT].

A fentiek alapján a következőket emelhetjük ki. A Zeitgeist Hungary legnépszerűbb, legnagyobb mértékű interakciót generáló bejegyzései (amelyekről ez alapján feltételezhetjük, hogy az oldal készítői és közönsége érdeklődésének közös metszetét mutatják) jellemzően rendelkeznek valamilyen humoros vagy viccesnek szánt jelentésréteggel (erre külön utalnak a vonatkozó, a bejegyzések részeként szereplő hangulatjelek). Visszatérő elem továbbá, hogy a „mi” és „ők” felosztást, elkülönítést tudásalapon, az intellektuális képességek tekintetében implikálják – egyes bejegyzések direktebb módon (például ahol a birkanyáj metaforája jelenik meg), más esetekben pedig inkább a konnotációk szintjén (például a „Gino majalis” videónál, ahol a videóban szereplő egyik roma a majálist a szeretet ünnepének nevezi, és ezt ki is emelik a Facebook-oldal szerkesztői). Nem feltétlenül a rasszizmus, de legalább is az aktuális trendekkel való szembehelyezkedés tükröződik a Netflix pozitív diszkriminációhoz kötődő szereposztási gyakorlatának karikírozásában, de hasonló, a társadalmi folyamatokat mintegy kívülről, kritikusan szemlélő hozzáállás figyelhető meg más bejegyzéseknél is (így például a kegyetlenség, a lustaság vagy éppen a demokratikus választási gyakorlatok bírálatán keresztül). Lényegesnek tűnnek – az oldal választott kategóriájával és/vagy eredeti(nek tekinthető) tematikájával egybevágó – témaválasztások is: a média(manipuláció), a társadalomkritika, az emberiség vagy a Föld múltja, eredete, a tudás(termelés) folyamatai és annak ellenőrzése. Végül utolsóként megemlíthetjük a közösség identitása szempontjából talán leglényegesebb, önreflexív diskurzust, ami az összeesküvés-elmélet, a rejtett vagy titkos/eltitkolt tudás, az őrültnek bélyegzés, a letiltás és a tényellenőrzés intézménye mint a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának gondolat-, illetve jelenségköre mentén rajzolható meg.

Mindezek alapján a Zeitgeist Hungary Facebook-oldal szerkesztőit és közönségét mint közösséget a következő közös jegyekkel, kommunikációs, illetve érdeklődési affinitásokkal írhatjuk körül:

  • az interakciók egyik fő motivációja a szórakozás, elsősorban a társadalmi vonatkozású, sokszor szarkasztikus, gunyoros színezetű humorforrások keresése, illetve megalkotása;
  • a „mi” és „ők” felosztás alapját leginkább az intellektuális dimenzió jelenti, de az „outgroup” kategóriába gyakran kerülnek bele a társadalmi diskurzusokban általában kisebbségiként megjelenő csoportok;
  • a közösség identitásának fontos eleme továbbá a szembehelyezkedés az uralkodó társadalmi folyamatokkal, a kívülállóság és ezzel összefüggésben a(z igaztalanul) megbélyegzettség érzése;
  • kiemelt, visszatérő témáknak tekinthetők a médiabefolyásolás, a társadalomkritika és általában véve olyan, tudományos színezetű kérdéskörök, amelyek jellemzően intellektuális kihívással bírnak és ezzel összefüggésben a velük való foglalkozás önmagában is felfogható egyfajta státuszjelölőként.

Ezek tehát azok a közös jegyek, amelyek megteremtik a szerkesztők és a közönség közötti kommunikáció alapját. Lássuk, milyen mintázatok figyelhetők meg annál a tíz bejegyzésnél, amelyik a legkevésbé „hozta lázba” a felhasználókat![1] Ezeket a következőképpen írhatjuk le (a legkevesebb reakciót generáló bejegyzéssel kezdve):

  1. Koncz Attila UniverZoom Projektjének egy továbbosztott bejegyzése, ami a fekete lyukakról szól [hosszú szöveg – LT];
  2. A Raketa.hu egy továbbosztott bejegyzése – A „vak”, lencse nélküli fényképezőgép mesterséges intelligencia segítségével készít képet [még szöveges leírással is kiegészítették az átvett bejegyzést – LT];
  3. A Raketa.hu egy továbbosztott bejegyzése – Az idő lényegében egy tárgy fizikai kiterjedéssel, és nem puszta illúzió [szintén szöveges leírással kiegészítve – LT];
  4. A Qubit.hu egy továbbosztott bejegyzése – Először sikerült napenergiát továbbítani az űrből a Földre [a cikkből vett szöveges leírással kiegészítve („Ahogy az internet demokratizálta az információhoz való hozzáférést, úgy reméljük, hogy a vezeték nélküli energiaátvitel demokratizálja majd az energiához való hozzáférést.”) – LT];
  5. A Raketa.hu egy továbbosztott bejegyzése – Félnünk kell a mesterséges intelligenciától? [az átvett bejegyzést szöveges leírással egészítették ki, ami a munkahelyek elvesztése miatti félelmeket és egy disztópikus jövőképet vázol fel – LT];
  6. Koncz Attila UniverZoom Projektjének egy továbbosztott bejegyzése, ami egy asztrotájfotós által készített fénykép kapcsán fogalmaz meg gondolatokat [hosszú szöveg – LT];
  7. Koncz Attila UniverZoom Projektjének egy továbbosztott bejegyzése, ami a hit és a tudomány viszonyáról fogalmaz meg gondolatokat [hosszú szöveg – LT];
  8. A Raketa.hu egy továbbosztott bejegyzése – Kiderült, mit rejt a Hold titokzatos belseje;
  9. A Duncan Shelley könyvesbolt egy továbbosztott bejegyzése – Aki elfelejti a múltat, arra kárhoztatik, hogy megismételje azt. (Duncan Shelley: Amnézia II. Fagypont);
  10. Koncz Attila UniverZoom Projektjének egy továbbosztott bejegyzése, ami egy szoláris gáznyúlványról készült fotót mutat be [hosszú szöveg – LT].

Az oldal adminisztrátorait igen, de követőit csekély mértékben foglalkoztató tartalmak könnyen azonosítható közös vonása, hogy azok más oldalaktól átvett cikkek, bejegyzések. Ezentúl elmondható róluk, hogy jellemzően komoly, intellektuális stílusú, sokszor részletes információkat is felvonultató, tudományos érdekességekről szólnak, és bár fel-fel tűnik néhány esetben valamilyen ritka vagy nehezen hozzáférhető tudás, az újdonság varázsának, az eddig rejtett titkoknak az említése, ez láthatóan mégsem bír elegendő vonzerővel. Rendre hiányzik ezeknél a bejegyzéseknél a humoros jelentésréteg, és elmondható, hogy formai jegyeiket tekintve is inkább komplexebb, sokszor hosszabb szövegekre építő tartalmak.

Az előzetes, márciusi elemzés során megfogalmazott egyik sejtés – miszerint van egyfajta belső törésvonal az oldal szerkesztői és követői között, éppen a Zeitgeist Hungary fő tematikus profilját jelentő tudomány és technológia témakörei iránti tényleges érdeklődést tekintve – megerősítést nyert. Ennek ellenére a tudáshoz való viszony és a „kívülállóság” érzése fontos identitásképző elemnek tűnik, ami közös nevezőt jelent a két oldal között. Kínálkozik tehát a következtetés, hogy itt a közösség – részbeni – belső differenciáltságáról beszéljünk, ugyanakkor nyitva érdemes hagyni egy „kiskaput” egy olyasfajta értelmezés számára, miszerint a szerkesztők és a közönség választásainak itt tárgyalt eltérései legalább is részben a Facebook jelentette médiaplatform sajátosságaira (például a tartalmak gyors befogadására való optimalizálásra) vezethetők vissza (ennek eldöntéséhez más oldalak hasonló elemzése vihetne közelebb).

Diffúz és rögzítetlen viszonyulások az összeesküvés-elméletekhez

Láthattuk, hogy a Zeitgeist Hungary közösségét, az oldal szerkesztőit és közönségét összetartó fontos kötelék a tudáshoz való viszony általi önmeghatározás és ezzel összefüggésben egyfajta peremhelyzeti tudat. A második kutatási kérdés lényegében a szubkulturális létre, illetve közegre irányuló (ön)reflexióval kapcsolatos – ezen a ponton arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan körvonalazható az a szubkultúra, amivel azonosulni tudnak a Facebook-oldalon zajló kommunikáció résztvevői. Már előzetesen fontos megjegyezni, hogy itt érdemes elfogadnunk az ambivalenciákat, mivel olyan, alacsony belépési költségű kommunikációs aktusok képezik elemzésünk nyersanyagát, amik megengedik, hogy a megnyilatkozók egyszerre azonosuljanak bizonyos címkékkel és távolítsák el maguktól a humor tárgyát.

Mindenekelőtt a kvalitatív kódok áttekintésével érdemes kezdenünk jelen fejtegetéseinket. A leggyakrabban használt kategóriák a következők voltak: társadalom; szubkultúra; tudomány; média; technológia – amik nagyjából ki is jelölik az oldal által preferált témaköröket. Ezek közül most mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy milyen kódok tartoznak a szubkultúra kódkategóriájához. Itt a gyakoribb előfordulású elemek a következők: gondolkodás, tudás, tudatosság; összeesküvés-elméletek, őrület, megbélyegzés; önkritika; elrejtett, kiderült titkok – de megjelennek még az űrlények, UFO; a Photoshop, képmanipuláció; az ezotéria (vonzás törvénye stb.); a „felkészülés”; a lapos Föld; valamint a titkos társaságok (kifejezetten az illuminátus rend). Már a kódok alapján jelzett témák is utalnak rá, hogy egyszerre, pontosabban keveredve jelennek meg a bejegyzések között olyan érdeklődési körök, amelyek a szubkultúra tagjai részéről vállaltak és olyanok, amelyek számukra ugyan valószínűleg nem vállalhatók, de a külső szemlélő felől nézve mégis hozzájuk köthetők (például a lapos Föld elképzelése).

További adalékokkal szolgálhat a közösség önmeghatározása szempontjából az „emberek” kódkategóriája. Itt két vonulatot különíthetünk el: egyrészt a mémeket (Kennedy, Eminem, Zuckerberg sorolható ide), másrészt – a számunkra az elemzés szempontjából érdekesebb – idézeteket (George Bernard Shaw, Albert Einstein, Seneca, John Cleese, George Orwell és Csepeli György is megjelenik azon tekintélyek sorában, akiket jellemzően valamilyen tudással és/vagy társadalomkritikai érveléssel kapcsolatban citálnak az oldal üzemeltetői). A marginalizáltság tudata mellett azt is érdemes rögzíteni, hogy a közösség igyekszik általánosan elismert nevek segítségével legitimálni világnézetét.

3. ábra: A szubkultúrával való, döntően pozitív kapcsolat egy példája[2]

Forrás: Zeitgeist Hungary

Vizsgáljunk meg közelebbről néhány olyan esetet, ami mind a bejegyzésekhez kapcsolódó diskurzusok kvalitatív kódolása, mind a közönségreakciókra vonatkozó kvantitatív adatok alapján releváns lehet! A gondolkodás, a tudás és a tudatosság áll a középpontjában annak a bejegyzésnek, ami egy birkanyájat ábrázol. (3. ábra) Ez egyúttal ellenpontozása az „ingroupnak” (amire ráerősít a Mátrix című filmből vett idézet) – és ezt a feszültséget élezi ki a szöveg is, ami a saját csoportot „felébredtként” azonosítja, de amelynek tagjait a külvilág legalább is nem látja „menőnek”, sőt, a „felébredteknek” mindennapos küzdelmeket kell folytatniuk azért is, hogy ne tartsák őket „őrültnek”. Ez a bejegyzés tehát kiélezi a csoport, a közösség, a szubkultúra határait – újfent az intellektuális képességeket véve alapul.

Ugyan az „okos kívülálló” szerepét láthatóan elfogadják a közösség tagjai, beleértve az ezzel járó nehézségeket, kényelmetlenségeket, veszélyeket is, az összeesküvés-elméletekre alapozott szubkultúra, szubkultúrák nem minden elemével, rétegével kapcsolatban ilyen egyértelmű a helyzet. Arra következtethetünk, hogy bár érzékelik, nem hagyják figyelmen kívül, hogy a különféle összeesküvés-elméletek kívülről gyakran lényegileg azonosnak tűnnek, erre a Zeitgeist Hungary közösség tagjai igyekeznek humorba ágyazottan, kissé eltávolító módon reagálni. Erre utal az a bejegyzés is, ahol a lapos Föld koncepciója mellett lándzsát törők érvelését karikírozzák ki, a megállapításokat színleg megtámogatva a képet kísérő szövegben foglalt állítással. (4. ábra)

4. ábra: A szubkultúrával való kritikus, (ön)reflexív kapcsolat egy példája[3]

Forrás: Zeitgeist Hungary

Ennél a bejegyzésnél, bár a megosztásokat tekintve nem tekinthető kiemelkedően népszerűnek, azt láthatjuk, hogy elsősorban viccesnek találták, és különösen sok hozzászólást generált. A „topkomment” elhelyezője ugyancsak a látszólagos „laposföldes” érvelésmódot jelenítette meg, amennyiben a „mindeközben a macskák…” hozzászóláshoz egy összegömbölyödött módon fekvő, alvó macskát ábrázoló képet mellékelt. Egy másik, a közönség körében népszerű komment egy, a „háttérhatalom” által érvényesített cenzúrát megidéző, „delete this” feliratú, egy lefizetésre irányuló kézmozdulatot ábrázoló képet tartalmazott.

A bejegyzések mintájának reakciógombok szerinti sorbarendezése további elemzési lehetőségeket rejt – itt most két további példát emelek ki. A második legtöbb „vicces” reakció (591 darab) az „ősi idegenek” viszonylag közismert összeesküvés-elméletet humoros módon feldolgozó bejegyzésre érkezett, ami ismét azt támasztja alá, hogy számos konspirációs teória inkább vicces, mint elfogadott a Zeitgeist Hungary követőinek körében. Ugyanakkor a legtöbb „dühítő” reakciógomb (51 darab) ahhoz, a május elsejei bejegyzéshez tartozik, ahol a képen látható felirat a következő: „Boldog szülinapot, Illuminati! 1776. május 1-jén Adam Weishaupt megalapította az illuminátus rend titkos társaságát.”; a hozzá tartozó szöveg pedig: „Hogy ne feledjük, mit is kell igazából ünnepelni…”. Az összeesküvés-elméletek közötti eligazodás a közösségben meglehetősen diffúznak, rögzítetlennek, ad hoc jellegűnek tűnik. Ezt a következtetést erősíti az is, hogy a titkos társaságra utaló bejegyzésnél a topkomment voltaképpen áttereli a témát a csoportidentitás szempontjából legmeghatározóbbnak tűnő viszonyra: a szélesebb társadalmi közeg („birkanyáj”) és a „valódi tudást birtokló” kiválasztottak (a saját csoport) dichotómiájára:

„A többséget úgy se érdekli ez a téma sem őket inkább a grill parti és a szórakozás ami működteti de egyébként is, nem tudnak ettől egyszerű dolgokat sem hülyék mint a tök eszük akár egy molylepkének csak nem forognak.” (egy hozzászóló)

Baloldali utópiához jobboldali attitűdök

Végül néhány példa segítségével arra keresem a választ, hogy a Zeitgeist Hungary közösségként értelmezett szerkesztői és közönségoldali egysége az elemzett kommunikáció tanúsága szerint hogyan pozícionálja magát a szélesebb értelemben vett társadalmi térben. Ehhez mindenekelőtt a begyjegyzésekből vett minta kvalitatív kódolása nyújt támpontokat. Az implikált tematikus diskurzusok azt jelzik, hogy valamilyen szempontból problematikus, de legalább is elsősorban nem azonosulási-szimpatikus szándékkal övezett, ilyen értelemben tehát külsődleges csoportoknak, ideológiáknak, életmódelemeknek tekinthetők a következők: négerek, cigányok, transzneműek, vegánok, vegetáriánusok, nők, elhízott emberek, liberálisok, a woke, a kommunizmus, a „redneckek”. Nem kifejezetten társadalmi vonatkozású, de egyértelműen hangsúlyos beállítódás továbbá a technológiai fejlődés, mindenekelőtt pedig a mesterséges intelligencia miatti félelem.

Érdemes rátekintenünk a rendelkezésre álló adatokra a kvantitatív tartalomelemzés szűrőjén keresztül is. Adekvátnak tűnik ilyen szempontból megnézni, hogy – a figyelmet a titkos társaságok működésére ráirányító bejegyzés mellett – melyek voltak azok a tartalmak, amelyek a legtöbb „dühítő” reakciót vonzották. Ezek között egyetlen olyan volt, ami láthatóan komoly felháborodást keltett – olyannyira, hogy az összes reakciógomb közül egyedül itt voltak többségben a dühöt kifejezők (30 darab), és ezt is a „vicces” reakciók követték (28 darab). A szóban forgó bejegyzés a Glamour magazin egyik számának címlapját jelenítette meg, a következő szöveges tartalommal:

„Egy csodás és megható történet a Szép Új Világból: Terhes, transznemű férfi szerepel a brit Glamour magazin címlapján. »Olyan volt, mintha az egész világom megállt volna. Hogy minden, az egész férfiasságom, amiért olyan sokáig és olyan keményen dolgoztam, mintha teljesen eltűnt volna.«” (Zeitgeist Hungary)

A közönség reakciói között domináns narratívát alkotnak a felháborodott, dühös és elutasító hozzászólások. Az egyik megnyilatkozó úgy véli, hogy „a régi szép időkben nem toleráltak volna efféle degeneráltakat.”, véleményéhez pedig egy montázst is mellékel, ahol egymás mellé van helyezve az ominózus Glamour-címlap és egy régi Time magazin címlapja, amin Adolf Hitler jelenik meg. Egy másik hozzászóló pedig azt igyekszik hangsúlyozni, hogy bár a transznemű férfit ábrázoló címlap megbotránkoztatta, ez részéről nem annyira politikai állásfoglalás, mint inkább általános elitellenesség.

„Kifejeztem a cikk alatt hogy nem tetszik és egyből Fideszesnek bélyegeztek. Ennyire kétbitesek az emberek de komolyan! Aki hisz a politikusoknak az meg is érdemli a sorsát.” (egy hozzászóló)

Pártpolitikai és – közvetlenül – ideológiai értelemben ugyan nehéz volna behatárolni, hogy a Zeitgeist Hungary közönsége, közössége mit képvisel, a kommunikált viszonyulások elemzése alapján az látszik, hogy mind a szerkesztői, mind közönségoldalon sokkal inkább a jobboldali narratívák, attitűdök, érzékenységek a dominánsok. Annak ellenére, hogy – mint az a filmek és a mozgalom jelentette kontextus ismertetésénél kiderült – a Zeitgeist gondolatköre a pénzrendszer elutasításával és a környezeti fenntarthatóság igényével inkább egyfajta anarchista színezetű, baloldali elképzelésnek tűnik.

Összegzés és következtetések

A tanulmányban a Zeitgeist Hungary elnevezésű Facebook-oldalt, az ott zajló kommunikációt elemeztem, hogy következtetéseket vonjak le arra vonatkozóan, hogy milyen törésvonalak azonosíthatók az oldal szerkesztői és közönsége; az e két csoport által kijelölt közösség és az általa képviseltekkel rokonítható szubkultúra; valamint a Zeitgeist Hungary közössége és a szélesebb értelemben vett társadalmi közeg között.

A kvantitatív és kvalitatív eszközökre egyaránt építő elemzés és a vizsgált bejegyzések, illetve közönségreakciók alapján a legfontosabb kohéziós tényezőnek a tudásalapú önmeghatározás tűnik, ami ugyanakkor autentikusabb módon jelenik meg az oldal üzemeltetői részéről – a felhasználók a jelek szerint dominánsan tartalomfogyasztói viselkedést mutatnak, így elsősorban az érdeklődési körüknek megfelelő, de humoros, szórakoztató, könnyen befogadható tartalmakat keresik.

Ebből következik, hogy a különféle összeesküvés-elméletekhez, szubkultúrá(k)hoz kötött elképzelésekhez laza és diffúz szálak fűzik őket (elsősorban a Zeitgeist Hungary közönségét). Ambivalens és sokszor ad hoc módon jelenik meg az egyes nagyívű magyarázatokhoz való viszonyulás, a beállítódások és világnézetek a humor eszközrendszere révén rugalmasan elfogadhatónak és távolíthatónak tűnnek.

Annak ellenére, hogy a Zeitgeist Hungary alapvető irányultságát meghatározó gondolatkör politikai filozófiai, illetve ideológiai értelemben inkább mutat baloldali jegyeket, mind a Facebook-oldal szerkesztői, mind annak közönsége egyértelműen a jobboldali témák, narratívák, értékelések iránt mutatnak nagyobb fogékonyságot.

A Zeitgeist Hungary Facebook-oldal összességében egy olyan felületnek mutatkozik, ahol az uralkodó kommunikációs mintázatok elszakadtak a Zeitgeist-trilógia és a köré szerveződő mozgalom eredeti célkitűzéseitől, ambícióitól. Helyette – a tematikus érdeklődés és a szub-, illetve ellenkulturális jegyek megőrzése mellett – az interakciók feloldódni látszanak a tartalomfogyasztás sekélyes, szórakozásorientált gyakorlatában.

Felhasznált irodalom és források

[1] A mintavétel időpontjában legfrissebben közzétett bejegyzést nem vettem bele ebbe a listába.

[2] A bejegyzést a mintavétel időpontjában 181-en osztották meg (7. a 69-ből), 60 hozzászólás (3. a 69-ből) és 1 019 reakció (3. a 69-ből) érkezett rá. A reakciógombok túlnyomó többsége (986 db) „tetszik” volt.

[3] A bejegyzést a mintavétel időpontjában 181-en osztották meg (47. a 69-ből), 60 hozzászólás (8. a 69-ből) és 255 reakció (26. a 69-ből) érkezett rá. A reakciógombok túlnyomó többsége (190 db) „vicces” volt.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .