Facebook, Fake news, Kutatások, Online közösségek, Social Media, Szubkultúra

László Tamás: „Korszerűtlen korszellem” – A Zeitgeist Hungary Facebook-oldalon zajló kommunikáció elemzése 1. rész

László Tamás dolgozatát két cikkben közöljük. Az első részben olvasható bevezetést, kontextust és módszertant a második részben követi az elemzés eredményeinek ismertetése, valamint az összegzés.

A Zeitgeist Hungary Facebook-oldalon zajló kommunikáció elemzése[1]
Bevezetés: az elemzés tárgya és célja

A tanulmány keretei között a Zeitgeist Hungary nevű Facebook-oldalt, az ott zajló kommunikációt elemzem. Megközelítésemet a megalapozott elmélet módszertani alapelveire építettem, így az elemzési folyamat során az elemzés konkrét szempontjai a feltárt és finomított fogalmak alapján bizonyos mértékig módosultak.[2] A munka során körvonalazódott egy olyan témakör, ami az oldalon zajló kommunikáció szempontjából releváns, és a tartalmak alapján jól vizsgálhatónak tűnt – ez a külső és belső törésvonalak (és kapcsolódások) kérdése. Az elemzésben ennek három dimenzióját vizsgáltam meg. 1) Az oldal szerkesztői által felkínált tartalmak (bejegyzések) és az oldal követőinek, a közönség tagjainak reakciói? 2) Hogyan néz ki a szélesen értelmezett szubkulturális közeggel kapcsolatos reflexió, vagyis mennyiben van jelen az oldalon is megjelenített témák, narratívák, mémek egyes kategóriáival való szembehelyezkedés, akár a humor, akár a diszkreditálás keményebb eszközei révén? 3) Milyen főbb törésvonalak rajzolhatók meg „a világ” és a vizsgált közösség között, vagyis vannak-e olyan visszatérő mintázatok, amiben az oldal szerkesztői és közönsége egyaránt élesen szembehelyezkedik egy adott narratívával vagy társadalmi csoporttal, ami mentén szándékosan elkülönül tőlük? A törésvonalak és kapcsolódások e három dimenzión keresztül történő vizsgálata nyomán az elemzéstől azt várom, hogy – legalább is a Zeitgeist Hungary Facebook-oldal konkrét esetére vonatkozóan, annak nyomán – az eredmények alapján közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogy a közösségi média adta keretek között milyen dinamikák működnek egyrészt az oldal szerkesztői és közönsége által alkotott közösségen belül, másrészt azon kívül. A külső „vonzások és taszítások” vizsgálatát két szempontból is fontosnak tartom: egyrészt annak feltérképezése érdekében, hogy láthatóvá váljanak (ha vannak) a szubkultúrához (ha egyáltalán kirajzolható szubkultúrához való tartozás) való differenciált viszonyulások, az azon belül „elfoglalt hely”; másrészt azért, hogy megismerjük a közösséget – az oldal szerkesztőit és követőit egyaránt – foglalkoztató témákat, ellenérzéseket, „társadalmi ellenpontokat”.

Kontextus: a filmek és a mozgalom

2007-ben jelent meg a Zeitgeist: The Movie című film, ami a német(es) címadó kifejezés (magyarul korszellem) ellenére egy amerikai dokumentumfilm. Témaválasztását tekintve három nagyobb területtel; a vallással, a politikával (konkrétabban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkal) és a gazdasággal foglalkozik. Az IMDb-n (jelenleg) 8.1-es értékelést kapott film viszonylag nagy sikert aratott a nézők körében, habár számos állítása kapcsán megalapozottnak tűnik az összeesküvés-elmélet címkéjének használata.[3] A forgatókönyvíró és rendező, Peter Joseph egy évvel később, 2008-ban folytatást is készített, ami a Zeitgeist: Addendum (~ függelék vagy kiegészítés) címet kapta (IMDb-pontszám: 8.2).[4] Ebben a készítők egyrészt a gazdasági szférával kapcsolatos meglátásaikat bontották ki, a pénzügyi rendszer és a monetáris politika bírálatán keresztül; másrészt egy Venus Project névre keresztelt pozitív víziót is felvázoltak. Ez az amerikai filozófus, feltaláló és futurista, Jacque Fresco nevéhez köthető.[5]

A második film tehát egy felhívást is tartalmazott, ebből nőtte ki magát a Zeitgeist Movement (mint mozgalom). Ez egy globális, laza szerveződésekre épülő hálózat, ideológiájában nagy szerepet kap a fennálló, növekedésorientált kapitalista rendszerekkel való szembehelyezkedés, helyette pedig egy lényegében pénz nélküli, a technológiai fejlesztéseket a környezeti fenntarthatósággal ötvözni kívánó társadalmi berendezkedés felépítése. A filmtrilógia harmadik eleme – amiben többek között a napjainkban íróként is igen népszerű magyar orvos és pszichoterapeuta, Máté Gábor is szerepelt –, a 2011-ben megjelent Zeitgeist: Moving Forward (~ haladjunk tovább). Ez a rész az emberi viselkedés, a kultúra, a pénzügyi rendszer és a fenntarthatóság témakörei mentén szövi tovább a készítők és a mozgalom narratíváját, immár központi kérdéssé téve a fenntarthatóságot és egyúttal a jövő idői dimenzióját (IMDb-pontszám: 8.1).[6]

Habár a mozgalom által képviselt gondolatok a Zeitgeist-filmeknek is köszönhetően világszerte sokakhoz eljutottak, a jelek szerint az utóbbi években csökkent a népszerűségük, több kapcsolódó internetes felület nem elérhető vagy már régen frissítették.[7] A mozgalom hivatalos nemzetközi oldalán is egy arról szóló hír olvasható, hogy a Zeitgeist Movement 2023 májusától – „a teljes decentralizáció érdekében” – feloszlatja globális adminisztrációját.[8] Él és az aktivitásokat tekintve valóban üzemel ugyanakkor a The Zeitgeist Movement Global nevet viselő, e sorok írásakor mintegy 278 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal, ami a leírás alapján a mozgalom hivatalos közösségi média-felülete.[9] A vonatkozó magyar nyelvű Wikipedia-szócikk ugyan a mozgalom tagjainak létszámát 600 ezerre becsüli, maga is megemlít bizonyos szervezeti és/vagy személyes érdekek mentén kialakult konfliktusokat.[10] A továbbiakban ezekkel nem foglalkozom, az elemzés fókuszába a Zeitgeist Hungary nevű Facebook-oldalt helyezem.[11]

A Zeitgeist Hungary Facebook-oldal

Az oldalon zajló kommunikáció elemzéséhez szorosabban hozzátartozó, „külső” réteg a Facebook-oldal strukturális jellegű vizsgálata. A filmek és a világszintű mozgalom mint kontextus vázlatos ismertetését követően, de még a módszertan pontosabb bemutatása előtt röviden az elemzett Facebook-oldal sajátosságaira térek ki.

A Zeitgeist Hungary nevű Facebook-oldal[12] létrehozói a Tudomány, technológia és tervezés kategóriát választották a közösségi médiaplatform által kínált lehetőségek közül. Az oldalon kiemelt helyen, a „Rövid áttekintés” résznél szerepel egy link, ami – elvileg – a mozgalom magyarországi részének honlapjára vezet, azonban a tzm.hu domain jelenleg szabad, megvásárolható (vagyis a hivatkozás elavult). Ugyan ez a mozgalom magyar tagjaival való kapcsolatra utal, a (töredékesen megjelenített) kiemelt leírás szerint a Zeitgeist Hungary nem a mozgalom hivatalos médiafelülete: „Ez a magyar Korszellem. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Az oldal NEM a TZM hivatal [a mondat vége lemaradt – LT]”.

A Facebook-oldalt 2018. április 9-én hozták létre, és jelen tanulmány készítésekor (2023 júniusának végén) mintegy 50 ezer követője (és 45 ezer kedvelése) van. Az eltelt években a jelek szerint nem sok „külalaki” változást eszközöltek az adminisztrátorok, illetve szerkesztők. Erre enged következtetni, hogy mindösszesen két profil- és három borítókép látható, mindegyik a Zeitgeist-filmekre, illetve a kapcsolódó mozgalomra utal, onnan vették át. (1. ábra) A különféle gombok és menüpontok kiválasztása és elrendezése, illetve tartalma – pontosabban a feltöltött tartalmak hiánya vagy hiányos volta – is ezt a következtetést támasztja alá.

1. ábra: A Zeitgeist Hungary Facebook-oldal profilképe

Forrás: Zeitgeist Hungary

A menüpontok közül az egyik, vélhetően nem kifejezetten kiaknázott funkció az Említéseké – itt az évek során négy felhasználói említés halmozódott fel (vagyis ennyien jelölték meg valamilyen felületen vagy egy-egy bejegyzés megosztása kapcsán a Zeitgeist Hungary-t). Érdekesebbek a Követések és a Kedvencek (e két menüpont között jelentős az átfedés), amelyekből következtethetünk, hogy az oldalt üzemeltetők honnan tájékozódnak, mi jellemzi érdeklődésüket, végső soron pedig arra, hogy milyen értékrendek, adott esetben szubkulturális jellegű választások figyelhetők meg náluk. A Zeitgeist Hungary Facebook-oldalának strukturális áttekintése egyúttal megalapozza további, tartalmi jellegű elemzésünket.

Néhány személyes profil mellett a követett oldalak sorában szerepel többek között a „kézműves” tartalmakat illetően árulkodó nevű „Józsi bácsi gondolatai a világról”[13] vagy éppen a 21 ezres követőtáborral rendelkező „Koncz Attila – UniverZoom Projekt” – utóbbi oldal számos bejegyzését a Zeitgeist Hungary is megosztotta, így azok bekerültek az elemzett tartalmak közé. A világűr és a csillagászat központi érdeklődési körnek tűnik, amit a Spacejunkie.hu vagy a Space.com követése is jelez (jónéhány angol nyelvű oldalt is követnek a Zeitgeist Hungary szerkesztői). Egyszerre vannak továbbá jelen a tudományos témájú, ismeretterjesztő jellegű oldalak fősodratú (National Geographic Magazine, TEDx, Qubit stb.) és alternatív képviselői (Enigma, Hihetetlen Magazin stb.). A Zeitgeist gyűjtőfogalom alá sorolható hazai és nemzetközi Facebook-oldalak (valamint a szintén szorosan hozzá kötődő The Venus Project – Global) mellett számos olyan felületet is követnek, amelyek valamilyen módon a fenntarthatósághoz kapcsolódnak (ENVIENTA Magyarország, Otthonunk a Föld stb.), de megtalálhatók ebben a sorban a kifejezetten rendszerellenes és/vagy összeesküvés-elméletekre támaszkodó szubkultúrák oldalai is (The Popularist, Exposing The Truth, Anonymous).

Módszertan: az oldalon zajló kommunikáció elemzése

A tanulmányban bemutatott elemzés szempontjait egy 2023. március végén elvégzett vizsgálat alapozta meg, amiben a Zeitgeist Hungary oldalon megjelenő, beazonosítható különféle szorongástípusokat elemeztem a Tony Blair Institute for Global Change által a populista szorongásra kidolgozott tipológia mentén.[14] Ennek legfontosabb megállapításai a következők voltak:

  1. A jövővel kapcsolatos szorongástípusok elkülönítése nem egyszerű – nehéz egyértelműen megmondani, hogy egy félelem inkább az erőtlenségre vagy a bizonytalanságra épül-e (ez a kettő minden bizonnyal itt szorosan összefügg);
  2. A Zeitgeist Hungary Facebook-oldal esetében a vizsgált tartalmak alapján fontos elem a világtörténelem nagyhatalmi alakításának rejtett folyamataival való foglalkozás; de emellett megjelenik egyfajta jövőre orientáltság, tudományos és technológiai témák iránti érdeklődés is;
  3. A közönség a tudományos-technológiai kérdések iránt kevéssé mutat fogékonyságot, habár sok hozzászóló reakciója tükröz valamifajta vonzalmat a tudás témája és a tudáshoz való viszony problematikussága vonatkozásában;
  4. A Zeitgeist Hungary legtöbb interakciót kiváltó bejegyzései jellemzően a világpolitika alakításának nagyhatalmi aspektusaihoz kötődnek, a kommunikációban résztvevők vélhető szándéka szerint kritikai éllel;
  5. Gyakran problematizált elem a tudástermelés (vélt vagy valós) manipulációja, a „kisember”, az „átlagember” világának konstruáltsága, lehetőségeinek beszűkítése (az elit vagy legalább is a hatalom birtokosai által).

Talán az egyik legfontosabb tanulság mindezek közül az volt, hogy az oldalon közzétett tartalmak és a felhasználók reakciói némiképp különböző érdeklődési és bevonódási mintázatokat mutattak – vagyis fölmerült a kérdés, hogy mennyiben tekinthető a Zeitgeist Hungary mint Facebook-oldal és annak követői egy egységes, többé-kevésbé hasonló világlátással jellemezhető közösségnek. A körvonalazódó kutatási kérdések a hozzáférhetőség és az elemezhetőség szempontjainak figyelembevétele mentén az oldalon zajló kommunikációra irányították a figyelmet, hiszen ez az, ami vizsgálat tárgyává tehető. A külső és belső törésvonalak, illetve kapcsolódások három dimenziója kínálkozott további megfigyelés tárgyául:

  • egyrészt, hogy az oldal szerkesztői által felkínált tartalmak (bejegyzések) és az oldal követőinek, a közönség tagjainak reakciói (reakciógombok, megosztás, hozzászólás) mennyiben rajzolnak ki hasonló, illetve más érdeklődést (az előzetes tájékozódás szerint főként a technológiai témájú hírek tekintetében válik el e kettő);
  • másrészt, hogy hogyan néz ki a szélesen értelmezett szubkulturális közeggel kapcsolatos reflexió, vagyis mennyiben van jelen az oldalon is megjelenített témák, narratívák, mémek egyes kategóriáival való szembehelyezkedés, akár a humor, akár a diszkreditálás keményebb eszközei révén (az előzetes tájékozódás szerint előfordulnak olyan bejegyzések és kommentek, amelyek az összeesküvés-elméletekben hívőket karikírozzák ki, de kérdés, hogy felfedezhető-e valamiféle visszatérő mintázat);
  • harmadrészt, hogy milyen főbb törésvonalak rajzolhatók meg „a világ” és a vizsgált közösség között, vagyis vannak-e olyan visszatérő mintázatok, amiben az oldal szerkesztői és közönsége egyaránt élesen szembehelyezkedik egy adott narratívával vagy társadalmi csoporttal, ami mentén szándékosan elkülönül tőlük (az előzetes tájékozódás szerint például az elitellenesség erőteljesen van jelen).

A fentieket az alábbi, sematikus ábrán összegezhetjük, amin látható, hogy az oldal szerkesztőinek és követőinek belső tagoltságára; az előbbi kettő mint egységként elgondolt csoport és a tágan értelmezett, de közelebbről meg nem nevezett szubkulturális közeg többi része közötti viszonyra; valamint az egységesen kezelt Zeitgeist Hungary (szerkesztői és követői) tágabb társadalmi közeghez való viszonyulásaira vagyunk kíváncsiak, amennyire ezek vizsgálatát a Facebook-oldalon közzétett tartalmak lehetővé teszik. (2. ábra)

2. ábra: Az elemzés mögötti koncepció sematikus rajza

A szerző saját szerkesztése

Az elemzés kontextuális és strukturális része mellett tehát a vizsgálat fontos eleme, lényegében a magja a tartalomközpontú feldolgozás. Kiindulópontként a Zeitgeist Hungary Facebook-oldalon közzétett bejegyzéseket használtam fel, összesen 69 darabot, ami a minta összeállításakor (2023. június 25-e, délután) elérhető volt, és az idővonalon visszafelé görgetve május 1-je óta jelent meg az oldalon. A tartalomelemzés során használt kódokat az adatgyűjtés folyamatában, a releváns szempontokhoz igazítva dolgoztam ki. A sorszámozott bejegyzéseket két nagyobb dimenzió mentén láttam el kódokkal, melyek a szerkesztői és a közönségoldalt reprezentálják. Előbbihez tartozott: a közzététel ideje; az állapotjelzés (például „királyul van”); a kísérőszöveg (nincs / rövid[15] / közepes[16] / hosszú[17], hangulatjel és hiperlink szerepel-e); a képi tartalom[18] (van-e, mém-e, montázs-e, fotó / rajzolt kép, szöveg található-e a képen); a külső hivatkozás (van-e, és hogyha igen, az más Facebook-oldalra / YouTube-videóra / egyéb közösségi oldalra / vagy egyéb weblapra mutat-e); a vízjel (van-e saját vagy máshonnan származó). Utóbbihoz, vagyis a közönségoldalhoz a következők tartoztak: reakciógombok száma a mintavétel időpontjában (tetszik, imádom, ölelés, vicces, hűha, szomorú, dühítő – és mindezek summája); egyéb aktivitások (hozzászólások és megosztások). A tartalomelemzési jellegű kódolást egy Excel-dokumentumban végeztem. Mivel a megalapozott elmélet módszerének alapelveit követve dolgoztam fel a vizsgált anyagot, nem minden, menetközben figyelembe vett szempont bizonyult ugyanannyira relevánsnak az elemzés szempontjából – az eredményeknél csak azokra térek ki, amelyek közelebb visznek a kutatási kérdések megválaszolásához.

Következő lépésben kvalitatív szempontú kódolást végeztem, feltérképezendő a 69 vizsgált bejegyzés által reprezentált diskurzusokat. A MAXQDA kvalitatív szövegelemző szoftverben az egyes bejegyzésekről készített képernyőképekhez kódokat rendeltem az alapján, hogy akár azok szöveges, akár azok képi tartalmaiban milyen témák jelentek meg, milyen témákat tudtam felfedezni. Egyazon megfigyelési egységhez több kód is tartozhatott. Végül 118 egyedi kódot 200 ponton rögzítettem a 69 darab megfigyelési egységhez. A kódokat a könnyebb átláthatóság érdekében az elemzés folyamatában csoportosítottam és a felmerülő új jelentésárnyalatok, illetve szempontok fényében pontosítottam. Az egyedi kódokat a következő tematikus kategóriákba rendeztem (a kategóriákat induktív, illetve abduktív következtetési úton hoztam létre, azokat nem határoztam meg előre): életmód; emberek; csoportok; aktualitások; jövő; társadalom; szubkultúra; média; ideológia; vallás; történelem; természet; pénzügyek; tudomány; technológia.

Az elemzés operatív részének utolsó pillére maga a feldolgozás volt, amikor a rendelkezésre álló munkaanyagok, vagyis a döntően kvantitatív, tartalomelemzési jellegű Excel-dokumentum és a diskurzuselemzési szempontú kvalitatív kódok (MAXQDA-projektfájl) feldolgozását együttesen végeztem el, azokra a pontokra fókuszálva, amelyek segíthetnek megválaszolni, de legalább is jobban megérteni a kutatási kérdésekben megfogalmazott problematikákat. Ehhez egyes bejegyzéseknél visszatértem az eredeti internetes felületre, hogy célzottan megvizsgálhassam a Zeitgeist Hungary Facebook-oldalon zajló közönségoldali kommunikációt is. Az így kinyert információkat, illetve megállapításokat a képernyőképek mellett a felhasználóktól származó szó szerinti idézetekkel is illusztrálom.

[1] A tanulmány alapját egy, Dessewffy Tibor által tartott PhD-kurzus (Információs társadalom) keretei között, az óra tematikájához kapcsolódóan készített dolgozat adta. A tantárgy tematikájához kapcsolódóan kellett egy olyan Facebook-oldalt választani az elemzés tárgyául, ahol releváns tartalmak elemzésére nyílik lehetőség a közösségi média hatása, a populizmus keresleti oldala, valamint a szociálpszichológiai fogalmak tematikus háromszögében.

[2] Corbin – Strauss 2015.

[3] IMDb (n.é. a).

[4] IMDb (n.é. b).

[5] Wikipedia 2021; 2022.

[6] IMDb (n.é. c).; Wikipedia 2022.

[7] Uo.

[8] The Zeitgeist Movement (n.é.).

[9] The Zeitgeist Movement Global (n.é.).

[10] Wikipedia 2022.

[11] Zeitgeist Hungary (n.é.).

[12] Elérhetősége: https://www.facebook.com/zeitgeist.hungary

[13] Rövid leírás az oldalon: „Valami nem “kerek” ebben a világban. Józsi bácsi nyomozni kezd, hogy megfejtse a szögletesség okát.”.

[14] Eiermann 2018.

[15] Három sornál rövidebb terjedelmű.

[16] Legalább háromsoros szöveg, ami még egészében megjeleníthető.

[17] Teljes egészében csak további kattintásra megjeleníthető szöveg.

[18] Kifejezetten képi tartalom (a továbbosztott, bélyegképpel rendelkező tartalmat nem tekintettem képnek).

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .