Összefoglalás, konklúzió
A kutatás eredményei alátámasztják azt az alapfeltevést, hogy az OnlyFans körüli feminista narratívák nem konszenzusosak, hanem mélyen megosztottak és konfliktusosak. Az elemzett kommentdiskurzusok azt mutatják, hogy az online szexmunkát övező társadalmi viták nem pusztán egyéni erkölcsi állásfoglalásokként jelennek meg, hanem a női test, a munka és az érték digitális térben zajló újratárgyalásának terepei.
A kommentelők jelentős része az online szexmunkából származó jövedelmet nem gazdasági, hanem morális kategóriák mentén értelmezi. A „piszkos pénz” és a „nem valódi munka” narratívái arra utalnak, hogy a pénz legitimitása nem a megtermelt érték realitásán, hanem a női testhez és szexualitáshoz társított normákon keresztül kerül megítélésre. Ezzel szemben a támogató kommentek a pénzügyi biztonságot, az autonómiát és az önrendelkezést hangsúlyozzák, gyakran intézményi bizalmatlansággal és rendszerszintű kritikával összekapcsolva.
A diskurzus elemzése rávilágított arra is, hogy a női munka megbecsültségének kérdése nem kizárólag az online szexmunkához kötődik. A kommentekben megjelenő tapasztalatok szerint a tisztelet hiánya a hagyományos munkahelyi környezetben is általános, különösen a nők esetében. Ennek fényében az online szexmunka elutasítása sok esetben nem erkölcsi fölényként, hanem a meglévő egyenlőtlenségek újratermeléseként értelmezhető. A diskurzus így a női munkavégzés strukturális alulértékeltségére is reflektál.
Az egyetemi közegbe emelt online szexmunka vizsgálata önmagában is a szexmunka legitimizációjának aktusaként értelmezhető. A téma akadémiai szintre emelése megkérdőjelezi a „tisztességes munka”, a női testiség és a szexualitás örökölt normáit, és láthatóvá teszi a kortárs feminizmus belső feszültségeit. A kutatás rámutat arra, hogy a feminizmus nem egységes álláspontot képviselő diskurzus, hanem olyan vitatott tér, ahol a felszabadulás és az elnyomás értelmezései folyamatosan ütköznek egymással.
Összességében megállapítható, hogy az OnlyFans körüli diskurzusok nem csupán a szexmunkáról szólnak, hanem a női önrendelkezés, társadalmi érték és hatalom újradefiniálásának kulcsfontosságú színterei a digitális kapitalizmus keretei között. A vita ténye önmagában is azt jelzi, hogy a női test feletti autonómia továbbra sem tekinthető lezárt kérdésnek: a női szexualitás társadalmi kontrollja új formákban, de változatlan intenzitással van jelen a kortárs online nyilvánosságban. Kutatásunk során közelebb kerültünk a posztban felmerülő feminista narratívák miértjeihez.
Bibliográfia
Mohajan, H. (2022). An Overview on the Feminism and Its Categories. Munich Personal RePEc Archive, Premier University, Chittagong, Bangladesh
Sreevarsha, G. (2019). New Perspectives of Feminism. Interantional Journal for Advanced Reseaerch in Sience & Technology, Bengaluru North University
Sik Domonkos (2023 ) Giddens modernitáselmélete: identitás és intimitás, Replika
Abigail Locke, Rebecca Lawthom, Antonia Lyons (2018) Social media platforms as complex and contradictory spaces for feminisms: Visibility, opportunity, power, resistance and activism, SageJournals
Szabó Márton (2023) II., A diskurzuselemzés alapelvei, Társadalompoétika, Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó
Források
https://www.instagram.com/nicole_thesexprofessor/reel/DRN314GkkvU
