1. Absztrakt
A kutatás a looksmax.org fórumán megjelenő fehér felsőbbrendűséget és a blackpill ideológia tudáskészletét vizsgálja. Tudásszociológiai diskurzuselemzéssel (SKAD) dekonstruáljuk a felhasználók igazságrezsimjét. Az elemzés rávilágít, hogy a közösség a kirekesztést áltudományos legitimáción (biológiai determinizmus), az eurocentrikus szépségideál kizárólagosságán, valamint a dehumanizáló nyelvezet normalizációján keresztül konstruálja meg és tartja fenn.
2. Szakirodalmi áttekintés
A looksmaxxing olyan online szubkulturális gyakorlat, amelynek központi célja a fizikai vonzerő maximalizálása különböző önfejlesztési módszerekkel. A jelenség a 2010-es években az incel (involuntarily celibate), lookism és manoszféra közösségekben jelent meg, majd a 2020-as évekre a TikTok és más közösségi médiafelületek révén szélesebb közönséghez is eljutott. Bár a looksmaxxing első látásra önfejlesztési vagy szépségápolási gyakorlatnak tűnhet, a legújabb kutatások szerint a mögötte álló értékrendszer gyakran olyan rasszializált szépségideálokra épül, amelyek a fehérséget és az eurocentrikus testi jellemzőket tekintik normatívnak.
Sousbois (2025) a PSL-közösségek és incel fórumok digitális etnográfiáján keresztül elemzi, miként válik a férfitest egyfajta politikai „projektté”, amelynek célja a társadalmi és romantikus siker elérése. Kutatása egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közösségek által idealizált „Chad” figura nem semleges szépségideál. A Chad olyan férfiként jelenik meg, aki magas, atletikus, erős állkapoccsal rendelkezik, valamint olyan arcvonásokat hordoz, amelyek a nyugati és eurocentrikus szépségnormákhoz kapcsolódnak. Sousbois szerint ez az ideál a fehérséghez kötődő esztétikai jegyeket teszi kívánatossá, így a „Chad” egy rasszializált szépségideál. Ez azt jelenti, hogy a fizikai vonzerőt nem pusztán egyéni preferenciák alapján határozzák meg, hanem olyan kulturális és történeti normák mentén, amelyek bizonyos etnikai jellemzőket magasabb státuszúként értékelnek. A kutatás rámutat arra is, hogy a fórumokon gyakran jelennek meg olyan diskurzusok, amelyek az arcformát, csontozatot vagy egyéb fenotípusos jegyeket etnikai kategóriákhoz kapcsolják. Ezek a diskurzusok részben a fiziognómia és az eugenikus gondolkodás történeti hagyományait idézik fel. Sousbois tanulmányának jelentősége a kutatásunk szempontjából első sorban abban áll, hogy bemutatja, miként kapcsolódik össze a férfitest optimalizálásának kultúrája a fehérséghez kötődő szépségideálokkal.
Solea és Sugiura (2025) szerint a PSL-rendszer a vonzerő mérésének egy olyan hierarchikus rendszere, amely tudományosnak tűnő kategóriák segítségével osztályozza az embereket. Tanulmányuk alapján a PSL-skála és a looksmaxxing diskurzusa gyakran „pseudoscientific constructs”, vagyis áltudományos konstrukciók segítségével legitimálja a vonzerővel kapcsolatos hierarchiákat. A rendszer az arcot különböző jellemzők alapján értékeli, például szimmetria, csontstruktúra, állkapocs, szemforma és arányosság szerint. A szerzők külön hangsúlyozzák, hogy a PSL-rendszerben bizonyos fenotípusos jegyek rendszeresen magasabb értékelést kapnak. Ezek a jellemzők gyakran összefüggésbe hozhatók az eurocentrikus szépségideálokkal és a fehér férfitest normatív modelljével. A PSL-skála olyan keretrendszert hoz létre, amely a társadalmi és romantikus siker magyarázatát biológiai és esztétikai tényezőkre redukálja. A szerzők szerint a looksmaxxing és a PSL-rendszer különösen azért fontos kutatási téma, mert ezek a fogalmak már nem kizárólag az incel közösségekben jelennek meg, hanem a TikTok és más közösségi médiafelületek révén a mainstream online kultúrába is átkerültek. Mindez hozzájárulhat a rasszializált és hierarchikus szépségideálok normalizálásához.
A looksmaxxing közösségek elemzéséhez fontos szélesebb társadalomtudományi kontextust biztosítanak azok a kutatások, amelyek a fehérség és a szépség kapcsolatát vizsgálják. Krozer és Gómez (2023) kutatása arra mutat rá, hogy a fehérség számos társadalomban nem pusztán etnikai kategória, hanem kulturális és esztétikai normaként is működik. A szépségideálok gyakran a fehérséghez kapcsolódó testi jellemzőket emelik normává, miközben ezt a folyamatot a társadalom természetesnek vagy objektívnek tünteti fel. Ez különösen fontos a looksmaxxing esetében, mivel a Chad-ideál és a PSL-rendszer olyan testi jegyeket részesít előnyben, amelyek jelentős részben egybeesnek a történetileg kialakult eurocentrikus szépségnormákkal. Tehát a looksmaxxing közösségekben megjelenő rasszializált szépségideálok nem elszigetelt vagy egyedi jelenségek, hanem egy hosszabb történeti és kulturális folyamat részei. A fehérség, mint esztétikai norma a modern online szubkultúrákban új formában jelenik meg, de gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza.
3. Módszertan
Kutatásunk célja a looksmax.org online fórumon megjelenő, fehér felsőbbrendűséget és rasszizmust legitimáló tudáskészlet feltárása. Azért ezt a weboldalt választottuk, mert ez a legnépszerűbb és az egyik leghosszabb történelemmel rendelkező számunkra releváns „self help” fórum. Az oldal kiugró népszerűségre tett szert miután a TikTok és hasonló social media felületeken keresztül betört a mainstreambe. Módszertani keretként elsősorban Reiner Keller (2018) tudásszociológiai diskurzuselemzését alkalmaztuk, így a kutatás során a Foucault által bevezetett fogalom, az „igazságrezsim”, specifikusan a fórum saját igazságrezsimjének rekonstrukciójára helyeztük a fókuszt. Az elemzés során a tudáskészlet, ezáltal pedig az értelmezési keretek feltárására törekedtünk, arra voltunk kíváncsiak, hogyan konstruálják meg a felhasználók a saját valóságukat.
A módszertanunk legfontosabb és legmeghatározóbb eleme a megszólaló (a posztoló vagy kommentelő) önpozicionálásának, valamint a Foucault-i tekintet és az értelmezési sémák szoros kapcsolatának a vizsgálata. Amikor a looksmax.org tudáskészletét és igazságrezsimjét próbáljuk feltárni, mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a beszélő milyen diszkurzív pozícióba helyezi saját magát, és ebből a pozícióból milyen értelmezési sémán keresztül tekint a kijelentése tárgyára – jelen esetben a feketékre.
Az elemzéshez a forrásokat az elméleti mintavétel alapján választottuk a looksmax.org fórumairól. Öt konkrét fórumszálat vontunk be az elemzésbe. A kiválasztásuknál a fő szempont az volt, hogy megjelenjen a gyűlöletbeszéd és a fehér felsőbbrendűség ideológiája. A fórumszálak relevanciáját úgy biztosítottuk, hogy kizárólag olyan posztokat vizsgálunk, melyekre legalább 100 komment érkezett. Bár bevonhattunk volna több posztot is, a gyűjtés során azt tapasztaltuk, hogy az érvrendszerek repetitívek, vagyis több forrás bevonása nem járt volna további szempontok felfedezésével.
Fontos megjegyzés, hogy az elemzésünknek nem része és nem is feladata megállapítani, hogy a fórum felhasználói által hivatkozott kutatások, állítások és „tények” tudományosan megállják-e a helyüket. A fórum számára ezek a kutatások elfogadottak, így a tudáskészlet része, mi pedig nem e tudáskészlet validitását vizsgáljuk, hanem a diszkurzív konstruálását.
