Absztrakt

A kutatásban az Orbán Balázs Facebook oldalán található AI generált videók alatti kommenteket elemezzük. Az elemzés fő fókusza, hogy hogyan reagálnak a tartalom fogyasztói a mesterséges intelligencia jelenlétére a politikai propaganda színterén. Emellett vizsgáljuk a videók természetét, célját, hogy miként hatnak a kommentelők közötti politikai párbeszédre, és hogy milyen mértékben nevezhetőek sikeres propagandaként.

Kulcsszavak

mesterséges intelligencia, dezinformáció, legitimáció, deepfake, fake news, platformizáció, mediatizáció

1. Bevezetés és szakirodalmi összefoglaló

Napjainkban a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése izgalmas vizsgálódási terepet biztosít számunkra. Használata a társadalmi lét olyan területein is egyre népszerűbb, mint a politikai kommunikáció, ami dolgozatunk fő terepe. Számos tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen hatással van ez a jelenség információ alapú társadalmunkra, milyen kihívásokkal állít minket szembe.

A szélesedő internet és a közösségi média megjelenése egy új korszakát hozta el a dezinformációnak és az álhírterjesztésnek. A közelmúltban a 2024-es választási évet Daepp és munkatársai egy 2025-ös munkában a történelem legnagyobbjaként nevezték meg, mivel a világ lakosságának több mint a fele részt vett különböző voksolásokon. Többek között C.T. Okolo és S.O. Olanipekun írásai is kiemelik, mekkora volt az aggodalom az AI választásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban, ez pedig minden jel szerint egyre fokozódik. Az elméleti veszélyekkel, felhasználással kapcsolatos aggályok gyakorlati problémává fajulására már megtörtén példákat is sorolhatunk. A generatív AI kettős természete például Afrikában – ahol a köztudat eleve fogékonyabb a propagandista szemléletmód elsajátítására – közszereplők teljes hiteltelenítéséhez, vagy egyenesen politikai puccshoz vezetett (Okolo, 2024). A mesterséges intelligencia jelenlétének, valamint a mediatizáció fokozódó jellegének köszönhetően színterében, és formájában is átalakul a társadalmi diskurzus (Rohlinger & Sobieraj, 2020), ennek hatása pedig a politikai párbeszéd mikro- és makro szintjén is erőteljesen érezhető.

Pintér Róbert egy 2025-ös tanulmánya úgy értekezik, hogy a közösségi platformok algoritmikus működése visszhangkamrákat és szűrőbuborékokat hozhat létre. Ezek nemcsak hogy elősegítika  felhasználók elszigetelődését a sokszínű nézőpontoktól, de a saját világképüket erősítő tartalmakat helyezik a fogyasztó figyelmének előterébe. Ennek köszönhetően a fogyasztók között közösségesülés nélküli kollektívák, vélemény buborékok alakulnak ki amik hosszú távon a post-truth kommunikáció gyökeresedéséhez vezetnek (Rohlinger & Sobieraj, 2020). Ennek lényege, hogy az objektív tények és logikai érvek hátrányba kerülnek az erős érzelmekkel, indulatokkal szemben. Ez jellemzően a szélsőségek terjedésével, megosztottsággal, politikai polarizációval is együtt jár, ami Magyarországon és globálisan egyaránt jelen van. Ennek egyik mutatója volt már az is, hogy 2016-ban, Donald Trump első elnöki győzelme idején az Oxford Dictionaries a post-truth kifejezést választotta az év szavának (Pintér, 2025).  Ugyanezen szerző az új tribalizmus korszakát is említi, ahol a befogadók “katonákként” érzelmi azonosulás alapján, és nem feltétlenül az igazságtartalom vagy érvek mentén terjesztenek üzeneteket.

Ezekhez az új körülményekhez, és a belőlük eredeztethető számos problémához kellett idomulnia a tartalomelemzés gyakorlatának, ha webes tartalmakkal kívánt foglalkozni. A nehézségek származtathatóak egyrészt az online tér méretéből, a források kaotikus struktúrájából (pl.: különböző típusú, szöveges – vizuális – audio – alapanyagok keverve állnak csak a rendelkezésünkre), valamint az idő kérdéséből fakadó jelenségekből. Az internetes fórumokon végrehajtott tartalomelemzés ezért speciális, a hagyományostól eltérő technikák alkalmazását igényel. Ezeknek a technikáknak a sikeressége pedig azon alapul, hogy figyelembe veszik a szövegekben bekövetkező változásokat, és az adatgyűjtés során, a bevonandó adatok mennyiségére való tekintettel drasztikus határokat húznak (Géring, 2014).

2. Módszertan

A jelenlegi kutatásban komment elemzéssel foglalkozunk. A témánkból kifolyólag egy olyan magyar politikai szereplőt kerestünk, akinek széles elérése van és pozíciójából fakadóan is jelentősnek számít. Így esett a választásunk Orbán Balázs országgyűlési képviselőre, a regnáló Fidesz párt kampánycsapatának vezetőjére, a miniszterelnök politikai igazgatójára, aki már 2018 óta ebben a közegben dolgozik. Az ő hivatalos Facebook oldalát és posztjait vettük górcső alá.

Mind az adatgyűjtés, mind az elemzés során – az adatok természetéből adódóan – nekünk is meg kellett birkóznunk a webes tartalomelemzés sajátos nehézségeivel. Az idővel kapcsolatban álló módosulások (törölt kommentek, tiltott hozzászólások, változó gyors reakciók) teljes kiküszöbölésére, az anyaggyűjtés időigényességéből fakadóan nem volt lehetőségünk. Ám a fennálló lehetséges változásokat igyekeztünk minimalizálni azáltal, hogy magát a gyűjtést a lehető legrövidebb időn belül hajtottuk végre. Elmondhatjuk, hogy minden az elemzésbe bevont adat 48 óra alatt került összegyűjtésre.

A határhúzás – kommentek rétegelt vizsgálata – szempontjából alapvető nyelvtani szabályokra támaszkodtunk. Mivel a vizsgálódásunk középpontjában az AI által generált tartalmak politikai propagandában való alkalmazásáról szóló diskurzus áll, ezért csak az olyan kommenteket vettük figyelembe, amelyek magára a mesterséges intelligencia jelenlétére, illetve annak minőségére reflektáltak.

A párbeszéd vizsgálható a tartalom feltöltője és a közvetlen videóra kommentelők, mint adó és vevő között, ahogy azt a kommunikáció elméletből ismerhetjük (Buda, 1986). Mi azonban úgy véltük, hogy nem csak ezen az elsődleges, hanem a másodlagos – kommentelők, és az ő kommentjeikre reagálók közötti – kommunikációs szinten zajló diskurzus is fontos információkat hordozhat, így bevontuk az elemzésbe.

A kommentgyűjtés során 8 videó alatt az összes megjeleníthető kommentet átszelektáltuk. Egy videó viszont önmagában az összes többit túlszárnyaló kommentszámmal és megosztással rendelkezett. Idő és erőforrás hiányában úgy döntöttünk, átlagot számolunk a többi videó alatt fellelhető hozzászólásokból, és a problémás tartalom alatt csak az átlagos kommentszámig elérve (605) gyűjtöttünk adatot. Az áttekintett hozzászólások összszáma ennek köszönhetően 4838 darab lett. Ebből azonban témáját tekintve csak 543 volt számunkra releváns, elemzésbe bevonható. (Ez a szám lefedi az elsődleges, és másodlagos hozzászólókat.)

Fő kutatási kérdéseink a következők: Tudatosul-e a nézőben a videók mesterséges, AI jellege? Milyen attitűdök jelennek meg az AI használatával kapcsolatban? Hogyan konstruálja az AI használat a kommentek közötti diskurzust?

3. Kutatás eredményei

3.1. Az AI-generált propaganda videók természete és célja

A videók természetét először Daepp és mtsai (2025) kettős tengely értelmezési módszerével néztük meg, mely a tartalmak AI-generált mivolta (azon belül is szándékolt vagy rejtett), illetve a céljaik (valaki mellett támogatást kifejező, vagy lejárató) alapján különít el kategóriákat.

Az elemzésbe bevont 8 videó közül, 6-on feltüntettek MI-információt, ami a készítő részéről többségében szándékolt AI használó attitűdre utal. A videók természetéről kollektíven elmondható, hogy deep-roast, azaz lejárató célú, nyílt, látható AI-propagandaként szolgálnak, ezt pedig a pozitív és negatív kommentek egyaránt igazolják. A tartalmak célja sokkal inkább az érzelmi reakció kicsikarása, a manipuláció, és nem a valósághű megtévesztés. Ezt alátámasztja, hogy egy videón belül rendszerint több olyan érzékenyítő tényező is felbukkan, ami alkalmas szimpátia vagy éppen erős ellenérzés kiváltására a nézőből (Pl.: idős emberek megjelenítése, fegyverek vagy LMBTQ tartalom megemlítése, pénz-kérdés felemlegetése, érzelemdús aláfestő zenék használata).

3.2. Befogadók attitűdjei és a tudatosulás mértéke

A videók alatt megjeleníthető kommentek 11%-a reflektált a tényre, hogy a tartalom készítéséhez mesterséges intelligenciát használtak. Az ő köreikben egymástól három nagyobb csoport különíthetünk el: szimpatizánsokat, neutrálisok, és ellenségeseket.

Elemzésbe bevont kommentek, videók szerint	AI használat tényével kapcsolatban ellenségesek	AI minőségével kapcsolatban ellenségesek	AI használat tényével kapcsolatban támogatók	AI minőségével kapcsolatban támogatók	AI használat tényével kapcsolatban neutrálisok	AI minőségével kapcsolatban neutrálisok	Összes bevont kommentszám
A medve nem adja a szelfizést	3	1	5	0	0	1	10
Köszönjük az útbaigazítást!	21	6	1	2	6	7	43
Ezek a jelöltek túl baloldaliak – vagyis tökéletesek Brüsszelnek és túl kockázatosak Magyarországnak.	10	1	1	1	1	5	19
Szerintem inkább ne utaljunk!	34	11	8	7	3	0	63
A hét egyik “fénypontja”, hogy kiderült: a Tisza Párt jelölt-jelöltje nemrég felköszöntötte Soros Györgyöt a születésnapja alkalmából. Előttem a jelenet: igazi Tisza-párti party!	42	9	1	2	1	1	56
A Tisza–DK tandem nem összeesküvés-elmélet, hanem a rémisztő valóság!	8	1	0	0	0	0	9
Nem hagyjuk, hogy lehúzzák a magyarokat!	11	1	1	0	0	0	13
El a kezekkel a nyugdíjaktól!	200	50	57	5	13	5	330
Alkategóriánkénti kommentszám és százalékos arány	329 (61%)	80 (15%)	74 (14%)	17 (3%)	24 (4%)	19 (3%)	543 (100%)
Főkategóriánkénti kommentszám és százalékos arány	409 (75%)		91 (17%)		43 (8%)		543 (100%)

A szimpatizánsok csoportját olyan egyének alkotják, akik valamilyen formában elfogadóan, vagy támogatóan fordultak a feltöltött tartalomhoz az AI-eredetének tudatában is. Ez a csoport a témába vágó kommentek 17%-t azaz 91 db hozzászólást termelt. Ők további két nagy részre oszthatóak annak alapján, hogy a pozitív attitűdöt a videó tetszetős minősége, vagy az AI politikai propagandában való használatának tényével való egyetértés váltotta ki az egyéneknél. Az utóbbi tábor tagjai jelentős, 14%-os többségben vannak. Ők azok, akik színvonalától függetlenül értékesnek titulálták a videót, leginkább a tartalmára hivatkozva, pozitív viszonyulásuk pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a mesterséges intelligenciát megfelelő eszköznek találják a politikai üzenetek közvetítésére. A véleményüket megerősítendőn hangoztatják, hogy szeretnének több hasonló tartalmat látni a jövőben is.