Interakcióba lépő felek típusa	Kommentszám és százalékos arány
Támogató és támogató között folytatott párbeszéd	1 (1 %)
Ellenséges és ellenséges között folytatott párbeszéd	19 (22%)
Neutrális és neutrális között folytatott párbeszéd	0 (0%)
Ellenséges és Neutrális között folytatott párbeszéd	6 (7%)
Támogató és neutrális között folytatott párbeszéd	7 (8%)
Ellenséges és támogató között folytatott párbeszéd	53 (63%)

A kommentszekcióban zajló beszélgetések fókusza tehát láthatóan erősen összefüggött a két kommentelő AI-hoz köthető viszonyulásával. Ám elsősorban mégsem ez, hanem a politikai nézeteik határozták meg őket abban, hogy reflektálnak-e egy adott hozzászólásra, vagy sem. A “bohóc” jellegű személyeskedő kommentek csak némelyikéről mondható el, hogy valamiféle tényleges politikai párbeszéd akar lenni.

Érdekes, hogy az általunk vizsgált 8 videó összes megtekintés száma közel 1 millió 820 ezer, és kicsit több, mint 47 ezer lájk reakció érkezett rá. Mégis, az AI jelenség vitatói – úgy is mondhatnánk, hogy azok, akik fontosnak érezték felszólalni a kérdéskörben – csak meglepően kis arányban bukkannak fel a kommentszekcióban. Ezt a zajhatás érvényesülésének tökéletes iskolapéldájaként értelmezhetjük, hiszen a rengeteg ócsároló komment között jóformán elveszik a lényeg: az AI-körül zajló diskurzus. Az AI-generált politikai tartalom tehát a látottak alapján, a slopaganda törvényeinek megfelelően széles körben fogyaszthatónak tűnik, még ha a vizsgált kommentek azt is igazolják, hogy nagyrészt ellenállást vált ki az emberekből.

Annak oka, hogy miért ilyen kevés tényleges reflexió érkezik egy manapság ennyire égetőnek számító kérdésre miközben a videóink mégis viszonylag nagy megtekintési számokkal operálnak, több oka lehet. Köztük az is, hogy a közösségimédia-platformok figyelemgazdaságában a felhasználók állandó információs túlterheltségben vannak, ami fáradtsághoz és befogadói passzivitáshoz vezethet. Továbbá a post-truth jelenség hozta állapot is fennállhat, mely szerint a politikai üzenet érzelmi töltete sokkal fontosabb, mint a közvetítő technológia (Pintér, 2025). Ha pedig a videó a fogyasztó világképéhez illeszkedik, akkor az az üzenetre fog reagálni amit átad, nem pedig az AI-generált tartalom tényére, felismerésére (Daepp & mtsai, 2025). A korábban említett slopaganda stratégiai “sikerét” jelenti ezáltal az is, hogy a felületek mesterséges tartalmakkal történő elárasztása kimeríti az emberek általános bizalmát, figyelmét, akár igazságkeresési hajlandóságát is (Klincewicz & mtsai, 2025). Ugyanez a fogalom a következő értelmezési lépcsőfokon is segítségünkre lesz.

Számos tanulmány alátámasztja: a mesterséges intelligencia bevonása eredményesebbé teszi a propagandát (Wack & Ehrett & Linvill &  Warren, 2025). A mi konklúziónk az, hogy a megosztások és a reakciók növeléséhez hozzájárulhatott az AI-generált jelleg, de mivel a Mesterséges Intelligencia nem szervező hanem csak gyártó pozícióban jelenik a folyamatban, ezért a videó “hatékonysága” csak a kiváltott párbeszédek szempontjából ismerhető el. 

Az általunk vizsgált kommentekben tapasztalható politikai AI-tartalmakkal szembeni túlnyomó ellenállás olyan társadalmi folyamatokban gyökerezhet, amelyeket több szakirodalom is igazol, köztük Klincewiczéké is. Szerintük a felháborodás, a digitális teret elárasztó tartalmak elleni természetes reakció is lehet. A negativitási torzítás könnyen felütheti a fejét, az emberek általa intenzívebben, élesebben reagálnak a gyanúsnak, mesterségesnek, manipuláltnak ítélt tartalmakra. A negatív attitűd egy másik erőteljes forrása lehet a post-truth állapotában kialakuló bizalmi válság, aminek köszönhetően a fogyasztók észlelési, esetleg alapvető hitelességi és tiszteletbeli képességeik megkérdőjelezést élik át. Pintér Róbert rávilágít, hogy az AI által képviselt új korszakban olyannyira erős a szisztematikus szkepszis, hogy már a deepfake elvi gyanúja is elég a bizalom teljes megvonásához, nemhogy a generatív tartalmak célzott használata. Ez az úgynevezett episztemikus apokalipszishez is vezethet, véli Pintér, melyben az emberek cinizmussal és haraggal reagálnak a politikai kommunikációra, hiszen lassan semmiben sem hihetnek. Ez Daepp és mtsai tanulmányában is megjelenik, és úgy véljük, az adatgyűjtés indiai és tajvani jellege nem veszi el annak a ténynek a fontosságát, hogy a választók nagy része az AI használatát közszereplőkkel kapcsolatban hosszútávon a hitelesség elvesztésével vonja össze. Másfelől a nyílt és nyilvánvaló AI-jelleg a reputációs veszteség elkerülése érdekében egy alkalmazott taktika. Mihálovicsné eredményei szerint, a felhasználók számára a valóság és az illúzió közötti vékonyodó határok komoly dilemmákat jelentenek, ezért etikai szempontból rendkívül fontosnak tartják az AI-jelenlét azonosítását, a politikai üzenetek emberi hitelességét. A felsorolt két szempont a mi eredményeink által is alátámasztást nyert.

4. Konklúzió

Az általunk végzett kutatás olyan összefüggésekre mutatott rá, amik megerősítettek minket személyes hipotéziseinkben és a szakirodalmakban olvasott tények igazságtartalmával kapcsolatban. Megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia politikai propagandában való alkalmazása, az erőteljes platformizációnak köszönhetően a dezinformáció és a zajhatás olyan mértékű újabb fellángoláshoz vezethet, ami így napjaink egyik legfontosabb társadalmi kérdésévé növi ki magát. Véleményünk szerint a téma további kutatásra is érdemes lenne, a politikai diskurzus folyamatainak optimalizálásában is segíthetne. Például izgalmas lett volna több idő és erőforrás birtokában a felhasználókat demográfiai változók mentén is csoportokra bontani, és az alapján tágabb következtetéseket levonni.

Elemzett tartalmak:

https://www.facebook.com/reel/2508353479562287 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/3844068399071446 Megtekintve: 2026.01.13. https://www.facebook.com/reel/2046706032736068 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/1247035174147407 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/3004975889892146 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/1250588020195138 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/1915952708960496 Megtekintve: 2026.01.13.

https://www.facebook.com/reel/736806592711085 Megtekintve: 2026.01.13.

Felhasznált irodalom:

Buda B. (1986). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kft.

Daepp M. I. G., Cuevas A., Ness R. O., Wang V. Y.-P., Nayak B. K., Mishra D., Cheng T.-C., Desai S., & Pal J. (2025). Generative propaganda (No. arXiv:2509.19147). arXiv. https://doi.org/10.48550/arXiv.2509.19147

Géring Zs. (2014) Tartalomelemzés: A virtuális és a valós világ határán : Egy vállalati honlap-elemzés bemutatása. Kultúra és közösség, IV. folyam V. évfolyam (1), 9-24. ISSN 0133-2597

Klincewicz M., Alfano M., & Fard A. (2025). Slopaganda: The interaction between propaganda and generative AI. Filosofiska Notiser, 12(1), 135–162. https://doi.org/10.48550/arXiv.2503.01560  

Mihálovicsné Kollár, A. (2025). Észrevesszük a mesterséges intelligencia jelenlétét a mindennapjainkban? Empirikus kutatás az MI által generált tartalom felismerésére. Dunakavics, 13(3), 29–36. https://doi.org/10.63684/dk.2025.03.03 

Okolo C. T., African Democracy in the Era of Generative Disinformation: Challenges and Countermeasures against AI-Generated Propaganda (May 25, 2024). Building a Just AI Ecosystem in Africa Conference http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4885958

Olanipekun S. O. (2025). Computational propaganda and misinformation: AI technologies as tools of media manipulation. World Journal of Advanced Research and Reviews, 25(1), 911–923. https://doi.org/10.30574/wjarr.2025.25.1.0131

Pintér R. (2025). Új korszakot nyit-e a mesterséges intelligencia a dezinformációban? Iustum Aequum Salutare, 21(3), 135–160. https://doi.org/10.69695/ias.2025.3.09

Rohlinger, D. A., & Sobieraj, S. (2020). The Oxford Handbook of Sociology and Digital Media. Oxford Academic.

Wack M., Ehrett C., Linvill D., & Warren P. (2025). Generative propaganda: Evidence of AI’s impact from a state-backed disinformation campaign. PNAS Nexus, 4(4),1-7. https://doi.org/10.1093/pnasnexus/pgaf083