Románia mega-választás 2024
Bevezetés és politikai kontextus
2024 Románia számára egy „mega-választási év” volt, amelyben helyi, európai parlamenti,
elnöki és nemzeti parlamenti választásokat is tartottak (Stan & Zaharia, 2025). Stan és
Zaharia (2025) szerint a politikai légkört a fokozódó polarizáció és a pártok radikalizációja
jellemezte. A választók jelentős része elfordult a hagyományos pártoktól, különösen a PSD
és PNL koalíciójától, mivel azokat korruptnak és az emberek valós problémáitól
eltávolodottnak érezték (Stan & Zaharia, 2025). Ebben a bizalmi válságban rendszer kritikus,
euroszkeptikus és szuverenista erők törtek előre, amelyek a szavazatok több mint
egyharmadát szerezték meg (Stan & Zaharia, 2025).
A választások később botrányt keltő alakja Călin Georgescu független jelölt volt, aki
korábban ismeretlen szereplőként nyerte meg az elnökválasztás (később érvénytelenített)
első fordulóját (Stan & Zaharia, 2025). Mellette meghatározó maradt George Simion, az
ultranacionalista AUR vezetője, valamint Diana Șoșoacă, az SOS Romania – egy populista,
nacionalista, konzervatív és irredenta szélsőjobboldali szervezet – elnöke (Stan & Zaharia,
2025). A források említik még Elena Lasconit (USR) és a későbbi, 2025-ös mérsékelt erőként
győzelemre jutott, Nicușor Dant (Stan & Zaharia, 2025).
Miért vált a digitális tér kulcsfontosságúvá 2024-ben?
A Gross és Schultz (2025) tanulmánya a romániai 2024-es választások és Călin Georgescu
győzelmén keresztül világít rá arra, hogy a hagyományos média már nem élvez
monopóliumot a politikai diskurzus felett; egy úgynevezett „hibrid médiarendszer”
(Chadwick, 2017) jött létre, amiben a közösségi médián megjelenő politikai tartalmak jelentős
hatással bírnak. A közösségi médián folyó kampányok több ponton is átalakították a
hagyományos média működési elveit (Gross & Schultz, 2025).
Míg hagyományosan a kapuőrök – például hivatásos újságírók és más, a médiában elterjedt
szűrők – felügyelik a politikai kampányok kommunikációját, addig a közösségi médián a
politikusok közvetlen kapcsolatot építhettek ki a választókkal.(Gross & Schultz, 2025) A
közösségi média algoritmusai a sokszor marginális, jelentős politikai súllyal nem rendelkező
jelöltek populista és érzelmekre ható, radikális üzeneteit erősítették fel, ezzel kihangosítva
azokat.(Gross & Schultz, 2025)A digitális tér lehetőséget adott arra, hogy a kevesebb
erőforrással rendelkező politikai erők más, alacsony költségű szereplőket – botokat,
influenszereket, álprofilokat – és a külső támogatókat (feltételezhető orosz befolyás)
vonjanak be a kampányokba. Mindezt pedig a többezer nem autentikus felhasználó
összehangolásával, és AI alapú tartalmakkal működteték. (Gross & Schultz, 2025)
Mindezek együttese alpajaiban rendezte át a politikai kommunikáció eszköztárát.
A TikTok különleges relevanciája Romániában
Nistor és Zadobrischi (2025) másodlagos adatok elemzésén keresztül – Datareportal, OECD,
Statista, szociális médiafigyelés összefoglalók – mutatnak rá a TikTok szerepére Romániában
a 2024-es választások időszakában.
A kutatásuk szerint (Nistor & Zadobrischi, 2025) a tiktok felhasználók aránya Romániában
kimagasló. Románia lakosságának 47%-a használja a platformot, ami európai szinten az
egyik legmagasabb arány.A román felhasználók havonta átlagosan 32,5 órát töltenek a
TikTokon, ami több, mint bármely más közösségi platformon töltött idő.Különösen a 18-35 év
közötti korosztály és a vidéki lakosság körében a TikTok vált az elsődleges politikai
tájékozódási csatornává, gyakran kiszorítva a televíziót is. (Nistor & Zadobrischi, 2025)
Georgescu 2024-es TikTok kampánya során képes volt rövid, vírusként terjedő klipekkel
milliókat elérni, és kihasználni a platformban rejlő potenciált. Míg egy tévéinterjúja 70 ezer
megtekintést hozott, ugyanez a tartalom a TikTokon 4,1 milliós nézettséget generált (Gross
& Schultz, 2025)
A kampány eszközei és stratégiája
Digitális kampány eszközök
A 2024-es romániai választási kampányban – különösen Călin Georgescu felemelkedése
során – a digitális eszközök olyan kifinomult és összehangolt rendszerét alkalmazták, amely
képes volt megkerülni a hagyományos média „kapuőri” szerepét.(Nistor & Zadobrischi, 2025)
Az alkalmazott technikák célja a társadalmi konszenzus illúziójának megteremtése
(astroturfing) és az algoritmikus láthatóság maximalizálása volt. (Stanescu 2024)
Az eszközök használatának főbb módozatai a források alapján:
- Telegram: A koordinációs központ
A Telegram nem csupán üzenetküldő platformként, hanem a kampány „parancsnoki
központjaként” funkcionált. Egy több mint 4000 tagot számláló csatornán keresztül előre
szerkesztett videoklipeket és narratívákat osztottak meg, amelyeket a támogatóknak azonnal
terjeszteniük kellett a TikTokon. A moderátorok videós oktatóanyagokat (pl. CapCut, Filmora
használatához) tettek közzé, hogy a felhasználók egyedileg módosítsák a klipeket. Ezzel
elérték, hogy a TikTok algoritmusa ne másolt tartalomként, hanem egyedi, organikus
videóként azonosítsa azokat.(Lovi, 2025) - Botok és automatizált hálózatok
A botok használata kritikus volt a mesterséges népszerűség eléréséhez, amit a román
hírszerzés (SRI) „botnet-szerű működésként” írt le. A TikTok a választások előtt 66 000
hamis fiókot és 10 millió kamu követőt távolított el. Később azonosítottak egy 4453 fiókból
álló, Törökországból irányított hálózatot is, amely célzottan Georgescut és az AUR pártot
népszerűsítette.(Harward 2024)
Python és Javascript alapú automatizációs szkriptekkel mesterségesen növelték a videók
nézettségét, akár egymilliós elérést produkálva 24 óra alatt. Ezek a szkriptek hiteles
interakciókat szimuláltak a TikTok szerverein, kijátszva a biztonsági protokollokat. A botok
repetitív kommentekkel és lájkokkal árasztották el még az ellenfelek videóit is, hogy
Georgescu nevét a keresési javaslatok közé kényszerítsék. (Nistor & Zadobrischi, 2025) - Hashtagek és algoritmikus „hólabda-effektus”
A hashtagek segítségével a kampány képes volt a platform algoritmusait a radikális üzenetek
felerősítésére kényszeríteni. A legnépszerűbb hashtag, a #calingeorgescu, összesen 783,7
millió megtekintést generált (Gross & Schultz, 2025).
Olyan hashtageket is használtak, mint a #equilibriumverticality (egyensúly és függőlegesség)
vagy a #normality. Ezeket gyakran mikro-influenszerek terjesztették anélkül, hogy a jelölt
nevét közvetlenül említették volna, így építve pozitív érzelmi keretet a szuverenista üzenetek
köré (Lovi, 2025). - Fizetett influenszerek és AI
Bár a TikTok tiltja a politikai hirdetéseket, a kampány 381 000 dollárt fizetett román
influenszereknek a tartalom terjesztéséért a FameUp nevű automatizált platformon keresztül.
AI segítségével generált képekkel és deepfake videókkal Georgescut hazafias hősként
ábrázolták, miközben ellenfeleit hiteltelenítették.(Harward 2024)
Pszichológiai jelenségek és politikai funkcióik
A 2024-es romániai választási év a politikai csatorázás részeként intenzív pszichológiai
hatásokat is alkalmazott. A források szerint a kampány során alkalmazott stratégiák
tudatosan a választók érzelmi instabilitására, a társadalmi polarizációra és a kognitív
torzításokra építettek, hogy alapjaiban változtassák meg a politikai preferenciákat.
- Félelemre építés (Fear Appeal) és érzelmi manipuláció
Seceleanu és Garabet (2025) elemzése szerint a kampány egyik központi eleme a félelmek
kenerálása, félelemkeltés (fear appeal) volt. Ez a stratégia olyan üzeneteket használ,
amelyek fenyegetettség érzését keltik (legyen szó háborús, gazdasági vagy kulturális
veszélyről), hogy a választókat egy „védelmező vezető” irányába tereljék, aki egyszerű
válaszokat kínál a komplex problémákra.(Seceleanu & Garabet, 2025)
A radikális és független jelölt Călin Georgescu, sikeresen aktiválta az olyan alapvető
érzelmeket, mint a félelem, a düh és a frusztráció. (Seceleanu & Garabet, 2025) A források
rámutatnak, hogy az összeesküvés-elméletek kognitív funkciója a szorongás csökkentése.
Azáltal, hogy bonyolult globális folyamatokat (pl. háború Ukrajnában, EU-s szabályozások)
egy-egy „titkos háttérhatalom” vagy „globális okkult kör” tevékenységeként mutattak be, a
választók számára egyfajta illuzórikus kontrollérzetet nyújtottak.(Seceleanu & Garabet, 2025) - „Mi vs. ők” keretezés és a társadalmi polarizáció
A pszichológiai manipuláció másik tartópillére a társadalom éles kettéosztása volt.
Seceleanu és Garabet (2025) a társadalmi identitás elméletére (Social Identity Theory)
hivatkozva magyarázza, hogyan határozzák meg az egyének önmagukat a csoporthoz
tartozásuk révén.
A kampány során tudatosan építették fel a „tiszta nép” (mi) és a „korrupt elit, EU, NATO” (ők)
szembenállását. Ez a dichotóm gondolkodásmód nemcsak erősítette a csoporton belüli
lojalitást, hanem hiteltelenítette is a politikai riválisokat.A drámai, ideológiai szélsőségek
hangsúlyozása fokozta az amúgy is polarizált társadalom megosztottságát, ami „fegyverként”
szolgált a hagyományos pártok (PSD, PNL) ellen, akiket a nemzet „felhígításával” és a
szuverenitás feladásával vádoltak.(Seceleanu & Garabet, 2025) - Spectacle 2.0: A látványpolitika új korszaka
A Spectacle 2.0 fogalma a politikai események olyan stratégiai hangszerelését jelenti, ahol a
drámai és érzelmi hatások fontosabbak a tartalmi vitáknál.
Baudrillard koncepciójára építve a források leírják, hogy a közösségi média egyfajta
„hiper-realitást” hoz létre, ahol a digitálisan szerkesztett, gondosan válogatott tartalom
meggyőzőbbé válik a valóságnál. A jelöltek a TikTokon nem hús-vér emberekként, hanem
„kurált digitális personákként” jelentek meg, ami megnehezítette a választók számára a
racionális döntéshozatalt.(Seceleanu & Garabet, 2025)
A politika a Spectacle 2.0 keretein belül szórakoztatóipari termékké vált. Georgescu például
spirituális, békés, judózó vagy kocogó képekkel építette fel imázsát, miközben tudatosan
kerülte a hagyományos televíziós vitákat, ahol szembesíthették volna állításaival.(Seceleanu
& Garabet, 2025) - Kognitív mechanizmusok és algoritmikus hatások
Nistor és Zadobrischi (2025) NLP (természetes nyelvfeldolgozás) elemzései feltárják a
kampány mögötti finom nyelvi stratégiákat.
A jelöltek olyan kulcsszavakat ismételgettek, mint a „szuverenitás”, „demokrácia” és „hit”,
amelyek mentális horgonyként szolgáltak a választók számára. Ezek az ismétlések mélyen
beépültek a választók tudatába, és érzelmi rezonanciát keltettek a román társadalmi és
kulturális identitással (Nistor & Zadobrischi, 2025)
A TikTok algoritmusa a magas érzelmi töltetű tartalmakat részesíti előnyben, ami egy
hólabda-effektust indít el: minél több az interakció (még ha botok által generált is), annál több
valós felhasználónak mutatja meg a rendszer a videót. Ez a mesterségesen generált
népszerűség azt az illúziót keltette, hogy a radikális jelölt mögött tömeges társadalmi
konszenzus áll, ami a bizonytalan szavazókat is a „többség” felé terelte. (Nistor &
Zadobrischi, 2025)
Lovi (2025) elemzése bemutatja a paraszociális kapcsolatok jelentőségét. Az
influenszerek, akiket a felhasználók a „barátaiknak” éreznek, kritikai szűrők nélkül képesek
politikai üzeneteket átadni, mivel a választók érzelmileg azonosulnak velük.
Orosz befolyás lehetősége
A 2024-es romániai választások kapcsán több okból kifolyólag merült fel orosz befolyás
lehetősége. A Románia Külföldi Hírszerző Szolgálata (SIE) szerint oroszország elsődleges
célpontjai közé tartozik Románia. Călin Georgescu a 2024-es választások során kifejezte a
NATO-t az Európai Uniót és Ukrajnát kritizáló véleményét, és Románia szuverenitása mellett
kampányolt. Mindemellett pedig a román kampány több ponton is hasonlóságot mutatott az
orosz stratégiával (Harward 2024).
A források szerint koordinált kampányok segítették Călin Georgescu felemelkedését, akit
orosz kötődésű profilok és weboldalak (például a pravda-en.com) népszerűsítettek. A
kampány olyan orosz narratívákat hasznosított újra, amelyek a „nemzeti árulásról”, az EU
„zsarnokságáról” és a Nyugat morális hanyatlásáról szóltak. Ezeket a narratívákat Telegram
csatornák, influenszerek és TikTok tartalmak erősítették, ezzel is elmélyítve az online
kampány jelentőségét. Románia Ukrajnával közös határa és stratégiai NATO-szerepe miatt
különösen sebezhető célponttá vált, ahol a dezinformáció a háborútól való félelmet (pl.
kényszersorozás rémhíre) használta fel a szavazók befolyásolására.(Lovi, 2025)
