Németország Bundestag 2025
Bevezetés és politikai kontextus
A 2025-ös németországi szövetségi választás politikai és intézményi kontextusa szorosan
kapcsolódik a 2021-ben létrejött úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” (SPD–Zöldek–FDP)
felbomlásához, amely koalíció a ciklus során egyre mélyülő gazdaságpolitikai és
költségvetési konfliktusok következtében veszítette el működőképességét. A politikai válság
közvetlen előzményeként Olaf Scholz kancellár 2024 novemberében menesztette Christian
Lindner pénzügyminisztert, az FDP vezetőjét, ami a koalíció de facto összeomlását
eredményezte, és az ezt követő bizalmi szavazás elvesztése megnyitotta az utat az
előrehozott Bundestag-választás kiírása előtt. A német alkotmányos mechanizmus szerint a
kancellár által kezdeményezett bizalmi szavazás sikertelensége lehetővé teszi a szövetségi
elnök számára a Bundestag feloszlatását, így Frank-Walter Steinmeier döntése nyomán
2025 elején új választásra került sor, amelynek célja az elhúzódó kormányzati bénultság
feloldása és egy stabil parlamenti többség kialakítása volt (Bundeswahlleiter, 2025).
A választás politikai jelentősége túlmutatott a kormányzati ciklus megszakadásán, mivel a
kampányidőszakban a német politikai rendszer szerkezetének átalakulása is kirajzolódott. A
hagyományos nagy pártok támogatottságának csökkenése, a pártrendszer fragmentációja,
valamint a migráció, az energiaátmenet és az ukrajnai háború következményei körül
kialakuló politikai konfliktusok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a választás az elmúlt
évtized egyik legnagyobb figyelmet kiváltó német politikai eseményévé vált. A főbb politikai
szereplők között a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD), a konzervatív CDU/CSU
pártszövetség, a Zöldek, a Szabad Demokrata Párt (FDP), valamint a jobboldali populista
Alternatíva Németországnak (AfD) szerepeltek, miközben a kampányt erőteljesen
meghatározta a pártok közötti verseny a gazdasági stabilitás, az energiabiztonság és a
migrációs politika kérdéseiben (Schläger – Engels – Loew, 2025).
A választás eredménye a német politikai tér új erőviszonyait tükrözte. A CDU/CSU
pártszövetség került ki győztesként, ami a konzervatív blokk visszatérését jelezte a politikai
centrum vezető pozíciójába, miközben az SPD jelentős támogatottságvesztést szenvedett el
a kormányzati ciklus során felhalmozódott gazdasági és társadalmi feszültségek
következtében. A választás egyik legfontosabb fejleménye az AfD további erősödése volt,
amely különösen Kelet-Németországban ért el kiemelkedő eredményeket, és ezzel a párt a
Bundestag egyik meghatározó ellenzéki szereplőjévé vált. A Zöldek és az FDP szintén
támogatottságcsökkenéssel szembesültek, ami a korábbi koalíció egészének politikai
veszteségét jelezte (Schläger – Engels – Loew, 2025).
A 2025-ös Bundestag-választás tehát olyan politikai fordulópontként értelmezhető, amelyben
a német pártrendszer átrendeződése, a kormányzati stabilitás kérdése és a társadalmi
polarizáció egyaránt megjelent, miközben a kampány során a digitális kommunikáció és az
online dezinformáció szerepe is kiemelt figyelmet kapott a politikai diskurzusban.
Az AfD digitális dezinformációja
A 2025-ös németországi szövetségi választási kampány időszakában az AfD környezetében
megjelenő, illetve az AfD-t támogató narratívákat erősítő online dezinformációs és
„manufactured support” jellegű aktivitások több, egymással párhuzamosan futó gyakorlati
mechanizmuson keresztül váltak empirikusan leírhatóvá, amelyek közül a rövid videós
platformokra épülő terjesztési formák, valamint a félrevezető audiovizuális szerkesztésre
alapozott tartalmi manipulációk különösen jól dokumentáltak.
Az egyik, tényekkel jól alátámasztható epizód a TikTokon 2025 januárjában vírusszerűen
terjedő videók esete, ahol az AfD melletti tömegtámogatás látszatát keltő posztok ugyanazon
képi anyagra épültek, miközben a videókhoz utólagosan illesztett, kontextusból kiragadott
vagy külső forrásból származó hanganyag és a képernyőre helyezett feliratok együttese
olyan jelentést hozott létre, amely a rögzített esemény társadalmi-politikai értelmét
megfordította. A CORRECTIV tényellenőrzése szerint 2025. január 21-én és január 24-én
több TikTok-poszt jelent meg ugyanazzal a felvétellel, amelyek közül az egyik meghaladta a
3 milliós megtekintést, miközben a ráírt szöveg azt állította, hogy „100 ezer” ember
demonstrált az AfD támogatására. (Correctiv, 2025) A vizsgálat képkocka-összehasonlítást
alkalmazott, korábbi TikTok-videókkal és médiatudósításokkal vetette össze az anyagot,
majd a vizuális elemek alapján beazonosította a helyszíneket és az eseményeket, amelyek a
cikk szerint 2024 januárjában Hamburgban és Berlinben zajló, a jobboldali szélsőségesség
és az AfD ellen szervezett tüntetésekhez köthetők. A manipuláció technikája ebben az
esetben a hangcsere és a félrevezető szövegezés volt, amelynek következtében a képi és
hangi rétegek egymásra illesztése hamis kollektív cselekvésképet állított elő; a CORRECTIV
(Correctiv, 2025) példaként rögzíti, hogy egy eredeti hangverzióban a „Ganz Berlin hasst die
AfD” skandálás hallható, ami egyértelműen AfD-ellenes jelentést hordoz. Ugyanezen
tényellenőrzés kitér arra is, hogy a manipulált verzióban hallható „Ost, Ost, Ostdeutschland”
rigmus nem azonosítható az adott demonstráció eredeti hangjaként, és a cikk felveti, hogy a
hanganyag más kontextusból származhat, például futballszurkolói környezetből. A terjesztés
gyakorlati oldalán a cikk több TikTok-fiókot említ, amelyek megosztották a manipulált videót,
és rögzíti, hogy az egyik érintett fiók később törölte a tartalmait, miközben a fiók üzemeltetője
a cikk szerint azt állította, hogy félretájékoztatás nem állt szándékában; a narratív keret a
tömegtámogatás látszatának megteremtésére épült, amelyben a „hatalmas” AfD melletti
mobilizáció képzete vált a tartalom központi szervezőelvévé.
A másik, számszerű adatokkal részletesen dokumentált jelenségcsoport a TikTokon működő,
„murky account” kategóriába sorolt, inautentikusnak tekintett fiókok infrastruktúrája,
amelynek empirikus feltárását a Democracy Reporting International 2025 februárjában
publikált anyaga végezte el, „Scroll for a Fake: TikTok Murky Accounts Impersonate German
Parties and Politicians Ahead of Elections”. címmel, és amely kifejezetten a választások előtti
időszakra vonatkozó adatgyűjtést mutat be. A DRI kézi adatfeltárással és manuális
gyűjtéssel összesen 138 olyan fiókot azonosított, amelyek német politikai pártokat vagy
politikusokat személyesítettek meg, illetve ilyen entitások nevében kommunikáltak. A
kimutatás szerint a minta 95 fiókja, azaz 68,8 százaléka az AfD-t promotálta, úgy, hogy a
fiókok egy része prominens AfD-politikusok profiljának látszatát keltette, egy másik részük
pedig hivatalos pártoldal-variációként működött. Ugyanez a forrás rögzíti, hogy az AfD-hez
köthető „murky” fiókok közül húsz 2025 januárjában jelent meg „közvetlenül a választás
előtt”, miközben a pro-AfD fiókok a követőszám tekintetében is kiugró értékeket mutattak,
mivel 27 fiók rendelkezett 5 000 és 130 000 közötti követőszámmal. A DRI külön kiemeli,
hogy 2025. február 18-i állapot szerint a TikTok 112 ilyen fiókot eltávolított, amelyek közül 96
eltávolítás a DRI bejelentését követte, 16 pedig proaktív platformlépésként került rögzítésre.
(Giannaccini et al., 2025)
A megjelenési formák empirikus leírása szerint a „murky” fiókok többsége pártoldalakat
imitált, mivel a 138 azonosított fiókból 82, azaz 59,4 százalék sorolódott ebbe a típusba, és e
körön belül a DRI 56 olyan profilt jelöl, amely az AfD pártoldalának variációjaként
értelmezhető. A politikus-imitáció szintjén a forrás 16 politikus személyesítését említi,
amelyek közül 12 AfD-s politikus, és külön számszerűsíti, hogy Alice Weidel esetében 10,
Björn Höcke esetében 9, Tino Chrupalla esetében 6 impersonátor fiók került beazonosításra.
A DRI rögzíti azt a módszertani korlátot is, hogy az API-hozzáférés korlátozottsága miatt
fióklétrehozási dátumokat nem tudtak egzakt módon mérni, ezért az első feltöltött videó
dátumát használták becslési alapként, aminek alapján azt állítják, hogy több fiók 2020-2021
óta mutat aktivitást, ugyanakkor a többség 2023 után kezdett érdemben feltölteni, és a
2024-ben induló fiókok közül 48 az AfD-t és AfD-politikusokat személyesített meg.
Ugyanezen adatleírás alapján 2025 januárjában további 20 pro-AfD „murky” fiók tűnt fel, amit
a jelentés „lehetséges felskálázásként” értelmez a választások közeledtével. (Giannaccini et
al., 2025)
A tartalomvolumen szintjén a DRI azt közli, hogy az AfD-hez köthető „murky” fiókok
összesen 10 074 videót publikáltak, ami messze meghaladja a többi párthoz kapcsolt
inautentikus fiókok teljesítményét; összehasonlításként a The Left-hez kötött fiókok 101, a
CDU-hoz kötöttek 84, a Zöldekhez köthetők 61, az FDP-hez köthetők 33 videót tettek közzé.
A jelentés itt átlagos aktivitást is közöl, amely szerint az AfD-t támogató inautentikus fiókok
átlagosan 107,17 videót töltöttek fel fiókonként. Kifejezetten a választás előtti rövid időszakra
a DRI egy további, szűkített metrikát ad meg: a 2025. január 8. és február 10. közötti
időablakban aktív „murky” fiókok 937 videót töltöttek fel, amelyek közül 909 videó, azaz 97
százalék pro-AfD fiókokhoz kapcsolódott. Ez a tény a kampányhajrában megfigyelt
aszimmetrikus tartalomtermelésre vonatkozó, erősen kvantifikált adatpontként értelmezhető,
amely a disztribúció intenzitását és a workload nagyságrendjét egyszerre teszi láthatóvá.
A terjedés és elérés gyakorlati mutatóit a DRI videónkénti átlagok formájában is közli, amikor
azt rögzíti, hogy az AfD-t imitáló „murky” fiókok átlagosan 5 318,84 megtekintést értek el
videónként, miközben a CDU, a Zöldek és a Die Linke esetében a videónkénti átlagos
megtekintések 400 alatt maradtak, és a Zöldeknél a táblázatban 18-as érték is szerepel.
Ugyanezen metrikablokk szerint az AfD-t támogató inautentikus fiókok átlagosan 597,84
lájkot kaptak videónként, továbbá 44,19 kommentet és 52,96 megosztást generáltak
videónként, míg a többi párthoz köthető fiókok esetében a kommentek és megosztások
átlagai 2 alatt maradtak. A követőszámok eloszlása a DRI szerint szintén koncentrált: míg a
többi párthoz köthető „murky” fiókok többsége az 1-5 000 követősávban maradt, addig az
AfD-hez köthető inautentikus fiókok körében 27 fiók haladta meg az 5 000 követőt, ezek
közül 15 fiók 10 000-50 000, 4 fiók 50 000-100 000 sávban mozgott, és 1 fiók 128 600
követőt ért el. A DRI emellett példaként megemlít egy Alice Weidel-t imitáló fiókot, amely 11
000 feletti követőszámmal rendelkezett. (Giannaccini et al., 2025)
A „murky account” jelenség gyakorlati kivitelezése kapcsán a jelentés olyan
tartalomszerkesztési mintázatot is bemutat, amely a platform algoritmikus logikáját célzó
repetitív publikálási stratégiákra utal: a jelentés egyik képes példájában egy AfD-t imitáló fiók
első pillantásra repetitív tájképeket oszt meg, miközben a képekre ráégetett, pro-AfD
üzenetek ismétlődnek, és a szerzők ezt a „slight variations of content along with political
messaging” típusú gyakorlatot az inautentikusság indikátoraként értelmezik . A DRI
módszertani leírása alapján a kutatók a fiókok azonosításakor több indikátort együttesen
használtak, és magas küszöböt állítottak be a „murky” minősítéshez, majd a fiókok esetében
követőszámot, követett profilok számát, összesített lájkvolument, továbbá a legnépszerűbb
videó megtekintésszámát is rögzítették, miközben a 2025. január 8. és február 10. közötti
időszakra lájkokat, kommenteket és megosztásokat is gyűjtöttek videószinten. (Giannaccini
et al., 2025)
A harmadik, szorosabban a kampánykörnyezethez és az AfD digitális jelenlétének
mennyiségi dimenziójához kapcsolható adatforrás a 2025-ös szövetségi választás előtti
TikTok politikai kommunikációt feldolgozó nagy mintás kutatás, amely 25 292 TikTok-videót
tartalmazó adathalmazt elemez, és amelyet 727 különböző politikai fiókból gyűjtöttek a
TikTok Research API használatával 2024. május 1. és 2025. február 23. között, azaz a
választás előtti kilenc hónapban. A tanulmány ebben az időszakban pártszintű
volumenadatokat is közöl, amikor azt rögzíti, hogy a legtöbb videót az SPD publikálta 6 473
darabbal, amit az AfD követett 5 665 videóval, továbbá azt is megadja, hogy a pártfiókokra
vetített posztolási gyakoriság alapján az AfD volt a legaktívabb, átlagosan 50 videóval
fiókonként. Ugyanez a forrás politikusi fiókok nézettségi csúcsairól is beszámol, amikor azt
közli, hogy az egyes politikusok közül Olaf Scholz fiókjánál körülbelül 9,14 milliós, Heidi
Reichinnek fiókjánál körülbelül 7,13 milliós, Alice Weidel fiókjánál körülbelül 6,82 milliós
legmagasabb megtekintésszámot rögzítettek. Ezek a mennyiségi adatok a kampány
kommunikációs ökonómiájának fontos háttérparaméterei, mivel a dezinformációs elemek és
az inautentikus támogatásgyártás olyan, eleve nagy volumenű platformkörnyezetben
jelennek meg, ahol a figyelemért folyó verseny a tömegtermelés és a folyamatos publikáció
irányába tolja a szereplőket. (Solovev et al., 2025)
A fenti, egymást kiegészítő empirikus elemek alapján tehát tényként rögzíthető, hogy a
választás előtti időszakban (i) a TikTokon terjedtek olyan, tömegtámogatást sugalmazó,
audiovizuális manipulációra épülő videók, amelyek konkrét dátumokhoz, konkrét
helyszínekhez, konkrét megtekintésszámokhoz kapcsolhatók, és amelyek esetében a
hangcsere és feliratozás útján AfD-t támogató jelentés jött létre AfD-ellenes demonstrációk
képi anyagából , továbbá (ii) a TikTokon jelen volt egy széles, 138 fiókból álló, pártokat és
politikusokat imitáló inautentikus fiókhálózat, amelynek domináns része az AfD-t támogatta,
és amely volumenben, követőszámban, aktivitásban és engagement-mutatókban is kiugró
értékeket produkált, különösen a 2025. január 8. és február 10. közötti kampányhajrában ,
miközben (iii) a hivatalos és félhivatalos politikai TikTok-kampányolás mennyiségi
kontextusában az AfD a legnagyobb kibocsátók közé tartozott, és a pártok közötti aktivitási
rangsorban is a legmagasabb fiókonkénti posztolási gyakoriságot mutatta .
Orosz módszerek?
Amennyiben a 2025-ös Bundestag-választási időszakban az AfD-hez köthető
TikTok-aktivitásokat összevetjük az orosz dezinformációs struktúrával, illetve a kiszivárgott
orosz dokumentumokban olvasható működési mintázatokkal, akkor egy olyan strukturális
párhuzam rajzolódik ki, amely elsősorban a tartalmi homogenitás, a disztribúciós fegyelem,
valamint a kommentmezőkben tapasztalható repetitív diskurzív panelek szintjén válik
megragadhatóvá, és amely a hálózati propaganda iparszerű szervezésének jegyeit mutatja.
A kiszivárgott orosz dokumentumokban olvashatóak alapján rekonstruálható, hogy a
tartalom-előállítás és terjesztés nem esetleges, hanem tematikus irányvonalak mentén
szervezett, rövid határidőkkel operáló, feladatszerűen kiosztott tevékenységként működik,
ahol a narratív konzisztencia és az üzenetek ismétlése kifejezett szervezési elvként jelenik
meg, miközben a kreatív kivitelezés a stratégiai irányvonalhoz igazodik. A fentebb ismertetett
AfD-hez köthető TikTok-hálózat esetében a tartalmi és formai egységesség olyan mértékű,
amely túlmutat az organikus, spontán felhasználói aktivitás tipikus variabilitásán, különösen
akkor, ha figyelembe vesszük a publikált videók számát, az időzítés koncentráltságát,
valamint a visszatérő vizuális és retorikai motívumokat.
A DRI által azonosított 138 „murky” fiók közül 95 pro-AfD irányultságú volt, és ezen fiókok
összesen 10 074 videót publikáltak, ami olyan volumenkibocsátást jelent, amelynek
fenntartása erősen standardizált gyártási folyamatot, előre elkészített sablonokat, valamint
egységes narratív mag köré szervezett üzenetstruktúrát feltételez. A kampányhajrában, 2025 január 8. és február 10. között publikált 909 pro-AfD videó időbeli koncentrációja
tovább erősíti azt a benyomást, hogy a disztribúció ütemezése reagált a választási ciklus
kritikus szakaszaira, amely a hálózati propaganda esetében rendszerint központi
koordinációhoz kötött. (Giannaccini et al., 2025)
A videók tartalmi hasonlósága több dimenzióban is megfigyelhető, mivel visszatérő narratív
keretek, az AfD-t tömegtámogatással azonosító vizuális konstrukciók, valamint azonos
retorikai fordulatok jelennek meg különböző fiókokon, miközben a kommentmezőkben
feltűnően azonos, minimális variációval ismétlődő szövegegységek és emoji-sorozatok
figyelhetők meg, amelyek tipográfiai és stiláris homogenitása erősen standardizált diskurzív
gyakorlatra utal. A kommentekben visszatérő, nagybetűs kiemelésekkel, azonos sorrendben
alkalmazott szimbólumokkal és azonos érzelmi tónusú emoji-konstrukciókkal operáló
hozzászólások olyan benyomást keltenek, mintha előre megfogalmazott panelek kerültek
volna sokszorosításra, ami a központilag koordinált esemény lehetőségét veti fel, különösen
akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a profilok nominálisan egymástól független
felhasználóként jelennek meg.
Az orosz módszerekkel kapcsolatban fentebb láthattuk, hogy a narratív koherencia
fenntartása, az üzenetek többcsatornás ismétlése és a detektálás elkerülését célzó technikai
megoldások a struktúra szerves részét képezik, ideértve a vizuális és szöveges elemek
variált, de tartalmilag egységes alkalmazását is. Ezzel összefüggésben az AfD-hez köthető
TikTok-videók esetében dokumentált audiovizuális manipuláció, például a hangcsere és a
feliratozás révén létrehozott, tömegtámogatást sugalló tartalom, valamint az ezekhez
kapcsolódó, sablonizált kommentáradat együtt olyan diskurzív környezetet hoz létre,
amelyben a támogatottság látszata többszörösen megerősített, egymást visszaigazoló
elemekből épül fel.
A volumen, a tartalmi egységesség és a kommentmezőkben visszatérő, valószínűsíthetően
kimásolt szöveg- és emoji-konstrukciók együttes jelenléte olyan koordinációs racionalitást
valószínűsít, amely strukturálisan rokonítható az orosz dezinformációs struktúrában
megfigyelhető munkaszervezési és disztribúciós elvekkel, különösen a tematikus irányítás, a
rövid ciklusú végrehajtás és az algoritmikus láthatóság maximalizálására irányuló törekvés
tekintetében. Ugyanakkor a kiszivárgott orosz dokumentumokban rekonstruálható,
formálisan dokumentált döntéshozatali lánc és hierarchikus irányítás közvetlen megfelelője
az AfD-hez köthető empirikus anyagban jelenleg nem azonosítható ilyen bizonyossággal, így
a párhuzam elsősorban a működési logika és a disztribúciós gyakorlat strukturális
hasonlóságának szintjén értelmezhető.
