2. ábra. Az AI társadalmi hatásának megítélése progresszív pártok potenciális választói körében. Forrás: Mandate Quarterly 5, 2026. június

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban viszont éppen a progresszív választói csoportokban a legerősebb az AI-ellenesség. A brit Munkáspárt potenciális választóinak 49 százaléka negatívan és 24 százaléka pozitívan ítélte meg az AI társadalmi hatását; az amerikai demokraták között 54 volt a negatív és 20 a pozitív válaszok aránya. A leginkább elutasítónak a brit Zöld Párt potenciális választói bizonyultak: 57 százalékuk negatívan, mindössze 16 százalékuk pozitívan értékelte a technológiát. A progresszív politikai orientáció tehát önmagában nem eredményez egységes AI-attitűdöt: egy spanyol baloldali választó lényegesen pozitívabban viszonyulhat a mesterséges intelligenciához, mint egy hasonló értékrendű brit vagy amerikai.

Az AI megítélésében megjelenő politikai különbségek tehát maguk is a nemzeti társadalmi közegbe ágyazódnak. A baloldali vagy progresszív identitás nem mindenhol kapcsolódik technológiai pesszimizmushoz: az erőteljes progresszív AI-ellenesség elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelenik meg, míg a kontinentális Európa progresszív választói többnyire pozitív, semleges vagy mérsékelten negatív álláspontot képviselnek. Ez nem jelenti azt, hogy az ideológia ne befolyásolná az AI megítélését — arra utal viszont, hogy az ideológiai hatás tartalma és iránya országonként eltérhet.

Két pontosítás mindazonáltal indokolt. Egyrészt az angolszféra és a kontinentális Európa szembeállítása nem jelent teljesen egységes országcsoportokat: a kontinensen belül is jelentősek az eltérések, Spanyolország kifejezetten pozitív eredménye messze van Németország vagy Franciaország mérsékelten negatív mutatójától, és Svédország egyes kérdésekben a kritikusabb országokhoz kerül közelebb. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hasonlósága ugyanakkor olyan következetes és olyan nagyságrendű, hogy indokolt a két ország közös vizsgálata. Másrészt a kutatás csak két angolszász országot tartalmaz — Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland nem szerepel a mintában —, ezért pontosabb az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös mintázatáról beszélni, mint általában az angolszféráról. A két ország egybevágó eredménye éppen azért figyelemre méltó, mert politikai intézményrendszerük, gazdasági helyzetük és az AI-iparban betöltött szerepük több szempontból is eltér.

Az első eredmények összességében azt mutatják, hogy az AI megítélése nem pusztán egyéni technológiai érdeklődés vagy politikai beállítódás kérdése: az attitűdöket az a társadalmi környezet is alakítja, amelyben az AI-ról szóló tapasztalatok, konfliktusok és közéleti narratívák létrejönnek. A következő lépés annak vizsgálata, hogyan viszonyul ez az országok közötti eltérés a nem és az életkor mentén kirajzolódó különbségekhez.

4. Nem és életkor: egyéni különbségek eltérő országos környezetben

Az országok közötti eltérések mellett fontosak az egyes társadalmakon belüli különbségek is. A Mandate a válaszadók nemét és életkorát vizsgálva négy demográfiai csoport nettó AI-attitűdjét hasonlította össze. Az eredmények szerint a nemnek és az életkornak egyaránt van szerepe az AI megítélésében — hatásuk azonban nem választható el attól az országos környezettől, amelyben a válaszadók élnek.

3. ábra. Az AI nettó megítélése nem és életkor szerint. Forrás: Mandate Quarterly 5, 2026. június

A nemek közötti különbség meglehetősen következetes: a férfiak minden vizsgált országban pozitívabban viszonyulnak az AI társadalmi hatásához, mint a nők. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak mindenhol pozitívan értékelnék a technológiát, hanem azt, hogy országuk női válaszadóihoz képest kevésbé negatív vagy pozitívabb álláspontot foglalnak el. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában mindkét férficsoport nettó értéke negatív, de így is közelebb esik a semleges értékhez, mint a női csoportoké; Spanyolországban férfiak és nők egyaránt nettó pozitív eredményt értek el, ám a férfiak ott is pozitívabbak.

A nemi különbség tehát nem önmagában dönti el, hogy egy csoport pozitívan vagy negatívan viszonyul-e a mesterséges intelligenciához — inkább az országon belüli csoportok egymáshoz viszonyított helyzetét mutatja meg. Egy spanyol nő negatívabban ítélheti meg az AI-t, mint egy spanyol férfi, miközben lényegesen pozitívabb álláspontot képvisel, mint egy brit vagy amerikai férfi. A nem így olyan egyéni szintű változó, amely módosítja a technológiához való viszonyt, de nem írja felül az országok közötti általános különbségeket.

Az életkor hatása kevésbé egységes. Az eredmények nem támasztanak alá olyan egyszerű összefüggést, amely szerint a fiatalok mindenhol pozitívabban, az idősebbek mindenhol negatívabban viszonyulnának az új technológiához — de ennek fordítottja sem igaz. Az életkor hatása a válaszadó nemével és országával együtt változik. Svédországban jelentős a távolság a fiatal nők és az idősebb férfiak között, Magyarországon viszont a négy demográfiai csoport egymáshoz és a semleges értékhez is közel helyezkedik el. Franciaországban szintén nagy különbségek jelennek meg egyes életkori és nemi csoportok között, ám ezek nem követnek egyszerű generációs sorrendet.

A fiatal nők több országban is az AI-t legnegatívabban megítélő csoportok közé tartoznak. A legszembetűnőbb eredmény az Egyesült Államokban született, ahol a 18–44 éves nők nettó AI-megítélése megközelítette a mínusz 50 százalékpontot — ez nemcsak az amerikai csoportok között, hanem a teljes nemzetközi összehasonlításban is kiugróan negatív érték. Ugyanakkor nem állítható, hogy kivétel nélkül minden országban a fiatal nők volnának a legnegatívabb csoport: néhol az idősebb nők hasonló vagy alacsonyabb értéket érnek el. A fiatal nők kiemelkedő AI-ellenességét ezért általános tendenciaként, nem pedig mindenhol érvényes szabályszerűségként érdemes kezelni.

E negatívabb attitűd mögött több lehetséges társadalmi magyarázat állhat. Az AI-val előállított, beleegyezés nélkül készített pornográf tartalmak, a manipulált képek és videók, valamint az online zaklatás különösen nagy arányban érintik a nőket, számukra tehát az AI kockázatai kevésbé elvont lehetőségként, inkább közvetlen személyes vagy társadalmi fenyegetésként jelenhetnek meg. Ezt az értelmezést részben alátámasztja, hogy a kutatásban a hamis hírek, képek és videók kerültek az AI-val kapcsolatos félelmek rangsorának élére. Az adatokból ugyanakkor nem derül ki, hogy a női válaszadók személyesen nagyobb arányban találkoztak-e ilyen tartalmakkal, és hogy negatívabb attitűdjük közvetlenül ezekből a tapasztalatokból következik-e.

További lehetséges magyarázat a munkaerőpiaci kitettség. Az AI jelenlegi alkalmazásai több olyan adminisztratív, kommunikációs és kreatív munkakört érintenek, amelyekben jelentős arányban dolgoznak nők. A technológia ebben az esetben nem pusztán új eszköz, hanem a munkafeltételek megváltozását, a munkafeladatok leértékelődését vagy a munkahely elvesztésének veszélyét is jelentheti. A tömeges munkanélküliség valóban a legfontosabb félelmek között szerepel a kutatásban, a közzétett eredmények azonban nem mutatják meg, hogyan változik ez az aggodalom nem, életkor vagy foglalkozás szerint — a munkaerőpiaci magyarázat ezért szintén csak lehetséges értelmezésként fogalmazható meg.

A demográfiai eredmények legfontosabb tanulsága, hogy az országok közötti különbségek a nemi és életkori bontás után sem tűnnek el. Spanyolországban valamennyi vizsgált csoport nettó pozitív tartományban van, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában valamennyi csoport negatívban. A földrajzi különbség tehát nem abból adódik, hogy az egyes mintákban más a férfiak, a nők, a fiatalok vagy az idősek aránya — a különbség az egyes demográfiai csoportokon belül is megfigyelhető. A nem és az életkor elsősorban azt mutatja meg, hogy egy adott társadalmon belül mely csoportok pozitívabbak vagy negatívabbak; az országos és regionális környezet pedig azt az általános attitűdszintet jelöli ki, amelyhez képest ezek a csoportok elhelyezkednek. A férfiak rendszerint pozitívabbak a nőknél — de egy brit vagy amerikai férfi ettől még lényegesen negatívabb lehet, mint egy kontinentális európai nő.

5. Az angolszász AI-ellenesség lehetséges társadalmi magyarázatai

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában mért erőteljesebb AI-ellenesség értelmezéséhez nem elegendő az egyéni demográfiai jellemzőket vizsgálni: azok nem magyarázzák meg, miért kerül valamennyi demográfiai csoport negatívabb pozícióba a két angolszász országban. Ehhez olyan társadalmi tényezőket kell figyelembe venni, mint a technológia gazdasági jelenléte, a nagy technológiai vállalatok megítélése, az AI-val kapcsolatos konfliktusok láthatósága, valamint az az intézményi és médiakörnyezet, amelyben a válaszadók a technológiáról tájékozódnak.

A technológiai kockázatok megítélése ugyanis nem pusztán a technológia működéséből következik. Ulrich Beck kockázati társadalomról szóló elmélete szerint a modernizáció nemcsak új lehetőségeket teremt, hanem maga is olyan új kockázatokat állít elő, amelyek társadalmi és politikai konfliktusok tárgyává válnak; ezek a kockázatok gyakran nem közvetlenül érzékelhetők, hanem szakértői értelmezések, intézmények és médiatartalmak teszik őket láthatóvá (Beck 1992). Hasonló jelenséget ír le a kockázatok társadalmi felerősítésének elmélete: ugyanaz a technológiai veszély eltérő társadalmi környezetben eltérő jelentőséget kaphat, mert a média, a politikai szereplők, a civil szervezetek és a személyes tapasztalatok felerősíthetik vagy mérsékelhetik az észlelését (Kasperson et al. 1988).

Ebből következik, hogy az AI társadalmi megítélése sem vezethető le pusztán a technológia objektív előnyeiből és veszélyeiből. A válaszadók nem egy társadalmi környezettől független AI-t értékelnek, hanem annak a saját országukban megtapasztalt vagy nyilvánosan megjelenített változatát. Ha a mesterséges intelligencia elsősorban hasznos szövegíró, fordító vagy információkereső eszközként jelenik meg, az attitűdök is pozitívabbak lehetnek. Ha viszont a munkahelyek megszűnésével, a beleegyezés nélkül készített képekkel, a szerzői jogok megsértésével, az adatközpontok erőforrásigényével vagy néhány technológiai milliárdos hatalmával kapcsolódik össze, ugyanaz a technológia társadalmi fenyegetésként jelenhet meg.