7. ábra. Az európai AI-infrastruktúra kiépítésének támogatása az amerikai modellekhez való hozzáféréssel szemben. Forrás: Mandate Quarterly 5, 2026. június
Több országban többségi vagy relatív többségi támogatást kapott az európai AI-infrastruktúra kiépítése még akkor is, ha ez korlátozná a hozzáférést egyes amerikai modellekhez. Ez arra utal, hogy a kontinentális európai válaszadók egy része nem az AI fejlődését utasítja el, hanem annak irányítását és tulajdonosi szerkezetét tartja fontosnak: a technológia egyszerre lehet az amerikai vállalatoktól való függőség forrása és az európai önállóság eszköze. Magyarország ebben a kérdésben kivétel: a magyar válaszadók nagyobb arányban támogatták a legjobb amerikai eszközökhöz való hozzáférést, mint az európai technológiai függetlenséget.
Az angolszász AI-ellenesség mögött tehát valószínűleg nem egyetlen ok áll. A technológiai infrastruktúra közvetlenebb jelenléte, a Big Tech vállalatokkal szembeni erősebb bizalmatlanság, az angol nyelvű médiatérben megjelenő konfliktusok, az alacsonyabb személyes használat és az AI-hoz kapcsolódó eltérő társadalmi jövőképek egymást erősítve alakíthatják a negatívabb attitűdöket. A Mandate adatai e magyarázatok oksági igazolását nem teszik lehetővé, de több, egymással összefüggő eredmény is ebbe az irányba mutat. A földrajzi különbség így nem egyszerű kulturális sajátosság, hanem eltérő gazdasági tapasztalatok, intézményi elvárások és technológiai hatalmi viszonyok következménye.
6. A földrajzi hipotézis vizsgálata az AI-attitűdök különböző dimenzióiban
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyire általános az angolszász–kontinentális törésvonal, nem elegendő egyetlen kérdés eredményeit vizsgálni. A Mandate több, egymással összefüggő, de nem azonos dimenzióban mérte az AI-val kapcsolatos véleményeket; ezek összehasonlításából kiderül, mely kérdésekben jelenik meg egyértelműen a földrajzi különbség, és hol alakul ki ettől eltérő mintázat.
A földrajzi különbséget legerősebben az AI társadalmi hatásának általános megítélése és a Big Tech vállalatok értékelése támasztja alá: mindkét kérdésben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia válaszadói a legnegatívabbak. Hasonló mintázatot mutat a chatbotok használata is, bár ott nem negatív véleményről, hanem alacsonyabb használati arányról van szó. A két angolszász ország egyszerre mutat erősebb AI-ellenességet, nagyobb Big Tech-kritikát és alacsonyabb heti chatbot-használatot — ez egy összefüggő attitűdrendszer jelenlétére utalhat, amelyben a vállalatokkal szembeni bizalmatlanság, a technológia negatív értékelése és az eszközök használatától való távolmaradás kölcsönösen erősíti egymást.
Az adatközpontok megítélése részben követi ezt a mintázatot. Az Egyesült Államok egyértelműen elkülönül: a válaszadók 63 százaléka értékelné negatívan egy új helyi adatközpont megépítését. Nagy-Britannia 41 százalékos eredménye szintén meghaladja valamennyi kontinentális országét, de a különbség itt már kisebb. Egy másik kérdésben arról kellett dönteni, hogy az állam inkább ösztönözze vagy korlátozza az adatközpontok építését: az Egyesült Államokban 57 százalék támogatta a korlátozást, Nagy-Britanniában viszont csak 39 — miközben Magyarországon 45, Franciaországban 42 százalék. Az adatközpontokkal szembeni ellenállás tehát az Egyesült Államokban kiugróan erős, Nagy-Britanniában azonban nem minden megfogalmazásban haladja meg a kontinentális országokét.
Az AI politikai információforrásként élvezett bizalma szintén csak részben követi a földrajzi törésvonalat. Nagy-Britanniában a válaszadók mindössze 7, az Egyesült Államokban 10 százaléka bízna meg teljesen vagy valamennyire az AI-chatbotok által nyújtott politikai információkban — de Lengyelországban is csak 9, Svédországban 11, Magyarországon és Olaszországban 12 százalék ez az arány, és a legmagasabb értéket elérő Németországban is csupán 18 százalék. Az AI politikai információforrásként tehát mindenhol kedvezőtlen megítélésű; Nagy-Britannia itt is a legkritikusabb, de az Egyesült Államok már nem különül el élesen a kontinenstől.
Hasonlóan közösek a félelmek is. A kutatás országos átlagában a válaszadók 40 százaléka sorolta a hamis híreket, a manipulált képeket és videókat a két legfontosabb kockázat közé; az emberi kontroll elvesztése 31, a tömeges munkanélküliség 20 százalékkal követte. A félelmek tartalma tehát nem egy-egy ország sajátossága: a hamis tartalmakkal, a kontrollvesztéssel és a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak eltérő általános AI-attitűdök mellett is közösen vannak jelen.
8. ábra. Az AI-ipar szigorúbb állami szabályozásának támogatottsága. Forrás: Mandate Quarterly 5, 2026. június
A biztonságos fejlesztés és a szigorúbb szabályozás támogatása még kevésbé követi a földrajzi felosztást. Az Egyesült Államokban a válaszadók 81, Nagy-Britanniában 80 százaléka gondolta úgy, hogy az AI biztonságos és etikus fejlesztése fontosabb a technológiai verseny gyorsaságánál — Magyarországon 78, Svédországban 75, Franciaországban 73 százalék volt ugyanez az arány. A szigorúbb állami szabályozást Nagy-Britanniában 79, Magyarországon 78, az Egyesült Államokban 74 százalék támogatta. Ezek az eredmények világossá teszik, hogy az AI általános megítélése és a szabályozás iránti igény két különálló attitűddimenzió: Nagy-Britanniában a negatív alapállás társul erős szabályozási igénnyel, Magyarországon enyhén pozitív megítélés mellett jelenik meg szinte ugyanekkora támogatás. A szabályozás támogatása tehát önmagában nem használható az AI-ellenesség mutatójaként.
9. ábra. Választás az AI gyors fejlesztése és a klímaválság kezelése között. Forrás: Mandate Quarterly 5, 2026. június
A klímavédelem és az AI-fejlesztés közötti választás szintén eltér az általános földrajzi mintázattól. Az Egyesült Államokban a válaszadók 51, Nagy-Britanniában 41 százaléka helyezte előtérbe a klímaválság kezelését az AI gyors fejlesztésével szemben — Magyarországon viszont ennél is magasabb, 54 százalékos eredmény született, Franciaországban pedig 43 százalék. Németországban és Lengyelországban ezzel szemben többen értettek egyet azzal, hogy az AI fejlődése túl fontos ahhoz, hogy környezetvédelmi megfontolások miatt lelassítsák. A klíma és a technológiai fejlődés konfliktusa így nem az angolszféra és a kontinens között, hanem részben a kontinentális országokon belül húz újabb határvonalakat.
A politikai üzenetek fogadtatása viszont ismét erősen követi a földrajzi mintázatot. A feltétel nélküli optimista üzenet, amely az AI-t a jelenlegi nemzedék legnagyobb lehetőségeként mutatta be, mindenhol a leggyengébben teljesítő állítások közé került — de míg az Egyesült Államokban mínusz 33, Nagy-Britanniában mínusz 12 százalékpontos nettó támogatottságot ért el, addig Spanyolországban plusz 21, Magyarországon plusz 20 százalékpontosat. Az amerikai demokraták körében az optimista üzenet nettó értéke mínusz 40, a brit Munkáspárt potenciális választói között mínusz 19 százalékpont volt; a Tisza potenciális választói között ugyanez az üzenet plusz 28 százalékpontot ért el. A feltétel nélküli technológiai optimizmus mindenhol gyenge politikai ajánlat — de elutasítása az angolszász progresszív választói csoportokban különösen erős.
A munkavállalók védelméről, az állami AI-kapacitásokról és a technológiai függetlenségről szóló üzenetek ezzel szemben több országban is kedvező fogadtatásra találtak. Az AI miatt munkájukat elvesztők átképzésének támogatása valamennyi országban pozitív nettó támogatottságot ért el: Magyarországon 75, Nagy-Britanniában 74, Spanyolországban 71 százalékpontot. Ez azt mutatja, hogy az általános AI-attitűdtől függetlenül széles körű igény van a technológiai átalakulás társadalmi költségeinek mérséklésére. Az országok nem abban különböznek, hogy szükségesnek tartják-e a munkavállalók védelmét, hanem abban, hogy ezt egy alapvetően pozitív vagy egy alapvetően negatív technológiai jövőkép részeként fogalmazzák meg.
A különböző dimenziók összehasonlítása összességében részben megerősíti, részben pontosítja a földrajzi hipotézist. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia következetesen elkülönül az AI általános megítélésében, a Big Tech értékelésében, a chatbotok használatában és a feltétel nélküli AI-optimizmus fogadtatásában. Az eltérés kevésbé egyértelmű a politikai információkba vetett bizalom, a szabályozás, a biztonság, a klímavédelem és egyes szakpolitikai intézkedések esetében. A földrajzi környezet tehát elsősorban azt az általános értelmezési keretet alakítja, amelyben a válaszadók az AI-t elhelyezik — a konkrét veszélyek felismerése és a társadalmi védelem iránti igény ennél jóval szélesebb körben, eltérő AI-attitűdök mellett is megjelenik.
